Válságnapló 2008: az első hírek az IMF-megállapodásról
A válság lassan az ötödik évébe lép, a magyar döntéshozók viszont még mindig szívesebben foglalkoznak a 2008-as, mint a 2012-es ősz eseményeivel. Mi vezetett a négy évvel ezelőtti IMF-megállapodáshoz? Hogyan kezdődött a válság Magyarország számára? A hvg.hu a következő hetekben Farkas Zoltánnak, a HVG újságírójának 2008-as naplója segítségével idézi fel az első válság-ősz eseményeit.
2008. október 27. (hétfő)
Megjelentek az első hírek a készülődő IMF-megállapodásról. Brutális lesz: a legújabb prognózis szerint jövőre a gazdaság 1 százalékkal visszaesik, az infláció a várhatóan gyengébb forint miatt nem bukik 4 százalék alá, a 13 havi nyugdíjat csak a 62 év fölöttiek kapják meg, és ők is maximum 80 ezer forintot. Az állami szférában a fizetéseket befagyasztják, a 13. havit elveszik, ami matematikailag azt jelenti, hogy a bérek vásárlóereje a közszférában legalább 7 százalékot veszít értékéből. Ami az országos átlagot illeti, 2006-ban a reálkeresetek mintegy öt százalékkal csökkentek, az idén stagnálnak. Jövőre újabb romlás. Így aztán 2006 és 2009 között több mint 10 százalékos lesz a mínusz – ez az ára annak, hogy 2001 és 2006 között mintegy 30 százalékkal lódultak meg a reálbérek.
Csakhogy annak a négy évnek a bősége és a mostani mínuszok nagyon rossz átlagot adnak – sokkal rosszabbat, mint ha kiegyensúlyozott gazdasági növekedés mellett, annak függvényében változtak volna a bérek, nyugdíjak, egyéb juttatások. Kéretik ezt feljegyezni a kéménybe örök tanulságul. És nem korommal.
A kormányzati jelszó most a munkahelyek megőrzése. Ezért kell béráldozatot hozni. Az aggodalom nem alaptalan: egyre több német és francia autógyár szünetelteti a termelést.