A válság lassan az ötödik évébe lép, a magyar döntéshozók viszont még mindig szívesebben foglalkoznak a 2008-as, mint a 2012-es ősz eseményeivel. Mi vezetett a négy évvel ezelőtti IMF-megállapodáshoz? Hogyan kezdődött a válság Magyarország számára? Hogyan viselkedtek a válság első napjaiban az akkori és mai döntéshozók? A hvg.hu a következő hetekben Farkas Zoltánnak, a HVG újságírójának 2008-as naplója segítségével idézi fel az első válság-ősz eseményeit.
2008. október 18. (szombat)
Ez a nap vitathatatlanul Dávid Ibolyáé. Az MDF elnökasszonya 2009 végéig szóló válságkezelési programot ajánl a kormánynak és az Országgyűlésnek. Merészet és imponálót.
A vaslady ilyeneket mond: jövőre a közalkalmazotti és köztisztviselői fizetéseket, a nyugdíjakat nem kell felemelni, a 13. havi juttatást pedig egy évre fel kell függeszteni. A közszférában már 2008-ban se kapjon senki jutalmat. A versenyszférában legyen bérstop. A családi pótlék mértéke az egy főre jutó jövedelemhez igazodjon. A segélyekkel kapcsolatos visszaéléseket fel kell számolni. De a legjobban az tetszik, hogy november 1-jétől minden parlamenti képviselő és kormánytag vásároljon magyar részvényeket egyhavi fizetése feléből. Még Sólyom László államfő is.
Nekem tetszik. Csak azt nem tudom, erre a programra kik nyomnák meg az igen gombot. A Fidesz és a KDNP semmiképpen, mert éppen a készülő, gigantikus kormányzati megszorítások elleni összefogásra buzdítanak. Az SZDSZ bizonyára, hisz szakértőik olykor hasonló javaslatokat pedzegetnek (máskor meg másmilyeneket). No meg azért is, mert ha mindez megtörténne, a vaslédi javaslatára 2010-ben végre kell hajtani az adóreformot, egyebek mellett az egykulcsos adó bevezetésével. No de megszavaznák-e ezt a programot a szocialisták? Ma még nem, de holnap rákényszerülhetnek. Dávid Ibolya utat tört Gyurcsány Ferencnek, ha szükséges, tudjon még hátrálni. Vagy előre menni – minden csak viszonyítás kérdése.
Nekem tetszik. Főleg az utalása a nehéz napokra. „Miután a Magyar Demokrata Fórum 2002-ben elutasította a 100 napos programot, két hónapig félve mertünk kilépni az utcára (…) Kaptunk hideget és még hidegebbet. (…) Tudtuk, hogy felelőtlenség elfogadni azt a csomagot, mert a jövőnkkel fogunk fizetni érte. Azóta is fizetünk: 6-7 ezer milliárd lehet mára a számla. Ez a hárompárti döntés állította lejtőre a költségvetést, a magyar gazdaságot…”
Nekem tetszik. Főleg az, hogy Dávid Ibolya semmibe veszi a Fidesz-csatlós KDNP-t. Máshogy nem jönne ki a három: öt párt mínusz MDF egyenlő – mennyivel? Való igaz, a KDNP-nek gazdasági ügyekben két év alatt egyetlen releváns ötlete nem volt. Azon pedig csak mosolygok, hogy Dávid Ibolya szerint a parlamentben a gyávaságnak kétharmados többsége van. A márciusi népszavazáson az egyszerű többség is elégnek bizonyult a reformok leállításához.
Gyurcsány Ferenc azt várta, hogy a nemzeti csúcson kezdődjön el az a párbeszéd, amely elvezethet a konszenzushoz a nemzeti ügyekben. Ennél kevesebbet kapott, de nem semmit: a munkaadók például belátták, hogy jelen helyzetben nincs esély az általuk hőn áhított adócsökkentésre. Dávid Ibolyától pedig kapott egy alternatív költségvetési javaslatot 2009-re.
Helyre kis beszédet tartott Orbán Viktor is: A válság valódi oka a pénzéhség, kapzsiság, mértéktelenség és nyerészkedés. „Milliárdos vállalat- és bankvezetőknek csak az járt a fejükben, hogyan és miképpen lehetne újra és újra, egyre csak több és több pénzt begyűjteni.” Loptak, csaltak, hazudtak, adatokat hamisítottak meg… értse ki-ki úgy, ahogy neki tetszik. Az utóbbiakat például a Fidesz mint egy fényképre rajzolt szakállt, már rég ránövesztette Gyurcsány Ferencre. A beszéd eme részletének a főpróbáját csütörtökön Orbán Viktor egy református konferencián tartotta meg, a Magyar Távirati Iroda szerint a Bibliát idézve: „Mert minden gonosz gyökere a pénz szerelme, mely után sóvárogván némelyek eltévelyedtek a hittől és magukat átalszegezték sok fájdalommal.”
Az idézet szép.
Semjén Zsolt, a KDNP elnöke ehhez azt fűzte hozzá, hogy a pénzügyi-gazdasági válság mögött kapzsiság és mértéktelenség húzódik meg, ezt emberek okozták, akik loptak, csaltak, hazudtak, majd amikor mindez kiderült, meghamisították és manipulálták az adatokat, eltitkolták az igazságot, és most ezt a válságot az adófizetőkkel akarják megfizettetni.
Maguk mindent kétszer mondanak, kétszer mondanak?
De programja is van a Fidesznek, tudtuk meg Orbán Viktortól. Ha lemond a kormány, olcsóbban jut hitelhez Magyarország: mínusz 400 milliárd forint. A korrupció megfékezése: mínusz 200 milliárd. Bürokrácia mérséklése: szintén mínusz 200 milliárd. Máris megvan a fedezete egy nagyobb adócsökkentésnek. És még az uniós támogatásokat is át kell csoportosítani a kis- és középvállalkozások javára. Utóbbiban speciel van igazság, sőt ennél messzebbre kellene mennie a kormánynak: alapvetően a gazdaságfejlesztési célokat kellene preferálnia a szépészeti és infrastrukturális beruházások helyett.
„A szabad bankárkapitalizmusnak befellegzett” – visz némi populista színt mondandójába Gyurcsány Ferenc is; Reagan és Thatcher kapitalizmusának vége, az államnak segítenie kell, ezt várják tőle az emberek. Én pedig azt várnám el egy miniszterelnöktől, ne agitáljon még közvetve, még hamiskás utalásokkal sem az állami bankárkapitalizmus mellett.
Főleg akkor, ha már az állami protekcionizmus is felrémlik – s éppen az igazi Vaslady hazájában. Phil Woolas brit bevándorlásügyi miniszter ugyanis azt találta nyilatkozni a The Timesnak, hogy a fokozódó gazdasági nehézségek idején a munkaadóknak a brit lakosságot kell előnyben részesíteniük, ellenkező esetben azt kockáztatják, hogy tápot adnak a rasszizmusnak. Értsd: ha idegeneket alkalmazol a honpolgárok helyett, magad szítod az idegenellenességet. A kirekesztők éltetik a kirekesztést.
A válságok pedig a kirekesztőket.