hvg.hu: Sokan bírálják a szakszervezeti vezetőket, hogy korábban, a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok alatt tétlenül nézték a dolgozók elleni visszaéléseket, szinte együttműködtek a multikkal, és szavukat igazán csak most hallatják az Orbán-kormánnyal szemben, együttműködve az MSZP-vel.

P.P.: Ezek az állítások semmilyen módon sem igazak.

Pataky Péter

Dudás Szabolcs

A dolgozók elleni visszaéléseket soha nem néztük tétlenül. A konkrét munkahelyi ügyekben a vállalati és ágazati szakszervezetek habozás nélkül fellépnek, ha kell. Kifejezetten a szakszervezetek kezdeményezésére szigorodtak az elmúlt nyolc évben a munkaügyi ellenőrzések, növelték az ellenőrök és az ellenőrzések számát. Ebben az időszakban született meg a rendezett munkaügyi kapcsolatokról szóló törvénycsomag, amelynek értelmében ki kell zárni a foglalkoztatási, munkaügyi szabályokat megszegő munkáltatókat a közbeszerzésből, az állami támogatások lehetőségéből. Ezeket a szabályokat a jelenlegi kormány kívánja átírni, a rendelkezéseket a munkáltatók érdekei szerint megváltoztatni.

A szakszervezetek a Gyurcsány-kormány idején sokkal türelmetlenebbek voltak, mint a mostanival. 2006 júliusában már hat konföderációs tüntetés volt a megszorító csomag miatt, nem támogattuk a konvergenciaprogramot sem. Tiltakozó megmozdulásokat szerveztünk az egészségpénztár átalakítása ellen. A közszféra szervezetei éveken át sztrájkbizottságot alakítva gyakoroltak nyomást a kormányra. Tüntetéseket szerveztünk a tisztes munka napján. A rendvédelmisek akkor is – sikeresen – demonstráltak szerzett jogaik védelmében. Több konföderáció összefogásával tízezren tüntettünk a Kossuth téren a Bajnai kormány adópolitikája miatt. Mindezek mellett ne feledjük el, hogy abban az időszakban folyamatosan működött a párbeszéd és jó néhány tervezett intézkedést a tárgyalások során tudtunk megakadályozni, illetve jelentősen módosítani.

hvg.hu: Az MSZP attól tart, hogy a tervezett nyugdíjügyi alkotmánymódosítás nemcsak a rendvédelmi szerveknél dolgozókat érinti, hanem minden korkedvezményes, korengedményes és rokkant nyugdíjast is fenyeget a veszély, hogy elvonják, csökkentik, vagy szociális ellátássá alakítják nyugdíját. Ön osztja ezt az aggodalmat?

Pataky Péter: Minden elhangzott nyilatkozat ellenére a Lázár-Balsai javaslat konkrét szövege olyan általános keretet ad, amely lehetővé teszi bármelyik olyan nyugellátás elvételét, átalakítását, amit az aktuális öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött személy kap. Nincs tehát biztonságban senki, aki a korkedvezmény, a korengedmény, egészségügyi ok, de még az sem, aki a mindenkori előrehozott öregségi nyugdíj szabályai alapján kap ma nyugellátást. A szövegből ez következik, nem pedig a kormány állítása, ami szerint „csak” a szolgálati nyugdíjakat és azokat érinti, akik nem töltötték be az 57. életévüket. A kormány is tisztában van azzal, hogy elképzelései gyökeresen ellentmondanak minden józan jogelvnek, és azzal is, hogy nem állnák ki az alkotmányosság próbáját. Ezért iktatnak be az általuk már csak ideiglenesnek tekintett Alkotmány szövegébe egy oda nem való általános felhatalmazást. Az MSZOSZ elutasít minden visszamenőleges hatályú, a jogosan megszerzett jövedelmeket, státuszokat elvevő illetve megszüntető törekvést.

hvg.hu: Ön szerint lesz-e annyi munkahely, ahová visszaterelhetők lesznek azok, akik elveszítik korai nyugdíjukat?

P P.: Aligha. Egyelőre az is eredmény lenne, ha normális, adó- és járulékfizető állásokat lehetne kínálni a nagyszámú munkanélkülinek, ideig-óráig és alkalmilag dolgozó embernek. Ebben a helyzetben illúzió és félrevezetés azt állítani, hogy a korai nyugdíjasok reaktiválása tömegesen lehetséges. A magyar gazdaság jelenlegi állapotában az is kérdéses, hogy a foglalkoztatás mai szintjét meg lehet-e tartani. A konvergenciaprogram is óvatosabban fogalmaz, mint a korábbi kormánybejelentések. Ma már szinte kizárólag a közmunkaprogramokról beszélnek. A megcélzott egymillió új munkahely egyre távolabbi célként jelenik meg.

hvg.hu: Parragh László, az iparkamara elnöke szerint felül kell vizsgálni az érdekegyeztetés rendszerét, főleg a szakszervezetek szerepét kell újragondolni, mert szerinte akadályozzák a strukturális reformokat. Meddig hajlandók elmenni a kormány ésszerű reformjainak, konvergenciaprogramjának támogatásában?

P.P.: Parragh László igen kevés ismerettel rendelkezik az érdekegyeztetés rendszeréről, és különösen egy rendesen működő, strukturált párbeszéd gazdasági előnyeiről. Állítása, mely szerint a szakszervezetek a kívánatos strukturális reformok akadályozói, nyilvánvalóan nem tényeken, hanem előítéleten alapul. Szokványos félremagyarázása a szakszervezetek munkavállalói értékeket és érdekeket védő álláspontjának. Amikor a szakszervezet fellép a munkajog területén a rövid távú, egyedül a profitérdekeket kiszolgáló törekvések ellen, akkor nem a munkaerőpiac rugalmasságát akarja korlátozni, hanem a munkavállalók kiszolgáltatottságát igyekszik enyhíteni. A rugalmasságot és biztonságot megfelelő arányban adagoló munkaerőpiacban a munkavállalók és szakszervezeteik is érdekeltek.

Természetesen az ésszerű reformoknak soha nem voltunk akadályozói. Tisztában vagyunk azzal, hogy szükségesek a reformok, sőt, jó néhány hirdetett kormányzati céllal is egyetértünk, hiszen érdekünk a foglalkoztatás növelése éppúgy, mint az államadósság csökkentése. Ellenzői vagyunk és leszünk azonban minden ötletelésnek, összefüggések nélküli, ad hoc intézkedésnek, minden olyan lépésnek, amely nem megalapozott, következményeiben nem végiggondolt. Ez az ország már többször belerokkant pártok és politikusok voluntarista elképzeléseibe. Nem tudunk támogatni olyan terveket sem, amelyek a társadalom jövedelmi különbségeit tovább növelik, a bérből és fizetésből élő nagy többség helyzetét rontják. Ha terheket kell viselni, azokat mindenkinek viselnie kell, sőt, a mi felfogásunk szerint azoknak többet, akiknél ez kisebb áldozattal jár.

hvg.hu: Van-e olyan tervük, hogy általános sztrájkot hirdetnek, amennyiben a kormány nem hajlandó követeléseikről tárgyalni? Folyik-e egyeztetés a különböző szakszervezetek között?

P.P.: Természetesen folyamatos egyeztetés van a szakszervezetek között, mind ágazati, mind pedig konföderációs szinten. Nyilvánvaló, hogy erős kísérletek vannak a megosztásunkra, de meggyőződésünk, hogy koordinált és egységes fellépésre van szükség a munkavállalók érdekében. Amikor az eszközöket vesszük sorra, számolunk a munkabeszüntetés lehetőségével is. Általános sztrájk meghirdetése akkor lehetséges, ha a munkavállalók alapvető érdekei ellen indul támadás. Ennek egyre több jele van. A korkedvezmény, korengedmény eltörlési szándéka is százezreket érint. A munkatörvények változtatásai pedig a kiszolgáltatottság növelését, a jövedelmek csökkentését, a jogok csorbítását jelentik mindenki számára.

hvg.hu: Hol tartanak az egyeztetések a kormány, a munkavállalók és a szakszervezetek között?

P.P: Erre sajnos rövid a válasz: sehol. A miniszterelnök minapi bejelentése, hogy majd a „szociális konzultáció” – vagyis a kormány porhintése – után tárgyal a kezdeményező szakszervezetekkel, tartalom nélküli ígéret.