Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Karády Katalin – mégsem hamvad el a cigarettavég?
Karády Katalin regényes élete tele volt misztikumokkal, megmagyarázhatatlan fordulatokkal. Kelecsényi László írót, filmtörténészt kérdeztük a sztár születésének nemrég ünnepelt 100. évfordulója alkalmával: mi volt a titok, mi tette Karádyt ilyen legendás egyéniséggé?
hvg.hu: Nehéz volt az indulása, Kanczler Katalinként született Kőbányán, egy hétgyermekes munkáscsaládba, ahol gyakran eljárt az italozó apa keze. Később egy segélyakció keretében őt évig Svájcban és Hollandiában járhatott iskolába. Szép, elegáns lányvolt, azután , 21 évesen férjhez ment a nála 30 évvel idősebb Varga Rezső adótisztviselőhöz… De mi történt ezután?
Kelecsényi László: Hamarosan elváltak, és akkor megismerkedett valakivel, akinek személyét máig nem sikerült kideríteni, és aki évekig finanszírozta külföldi utazásait, lehetővé tette, hogy nagyvilági életet éljen.
Azután 1936-ban megismerkedik Egyed Zoltán újságíróval, aki „felfedezi”, a Karády művésznevet választja számára, és fedezi a színész-tanoda költségeit, majd menedzsere lesz.
Ezután rendszeresen fellép, különböző szerepekben. a Pesti és a Vígszínházban. Egyeddel, aki egyben menedzsere is volt, később szakított., mert nem volt hajlandó a férfinek leadni a „sápot”, jövedelmének egy bizonyos százalékát. Egyed feljelentette bosszúból „fajgyalázásért”. Egyed írt egy kulcsregényt is a „A szerelem elfárad” címmel, amelyben megírta kettőjük kapcsolatát. Mindenki tudta a korabeli Pesten, hogy ez róluk szól….
hvg.hu: Leghíresebb szerepe a Halálos tavaszhoz köti, fénypontja az árnyképes vetkőzés és csók jelenet Jávor Pállal…
K.L.: Valóban, első mozifilmjével, a Halálos tavasszal robbant be, hatalmas siker volt. Búgó hangja megigézte a közönséget. A film kuriózum a magyar mozgókép történetében, rengeteget emlegetik, ahogy ott énekel, vetkőzik, táncol. Bár a mai napig is vitatják, tényleg övé-e a csíkos harisnyás, finom, karcsú női láb. Karády levetkőzik és felöltözik, ilyen jelenet a korábbi magyar játékfilmekben nem fordulhatott elő.
A néző nem találkozhatott meztelenséggel, még a pőreségre való utalással sem. De az első lépés a szexualitás nyílt ábrázolása felé kétségtelenül ez volt, amiért a közönség istenítette az álmaivá vált asszonyt, vagyis Karády árnyképét, Kalmár László rendezésében, s az író, egyben ötletadó, filmes babérokra pályázó Zilahy Lajos felügyeletével. Karády néhány év alatt 20 filmet forgatott!
hvg.hu: Szinte regényes történet Horthy kémfőnökéhez, Ujszászy Istvánhoz fűződő kapcsolata. Erről a németek is tudtak, alig egy hónappal bevonulásuk után letartóztatták, kémkedéssel vádolták, kínozták, verték
K.L.: Azért vitték el, s tartóztatta le a Gestapo, mert Újszászyt megfigyelés alatt tartották a németek, tudták, hogy a Horthy-féle kiugrási tárgyalások egyik kulcsembere. És rajta volt a listán barátnőként, Karády is.
Segítette a zsidók menekülését, s mivel több lakása, villája is volt Budán, volt hol bújtatnia őket. Zsüti, vagyis G. Dénes György dal-szövegíró is neki köszönhette az életét. A Gestapo több hétig fogságban tartotta, embertelen körülmények között, meg is kínozták. Ezután rendőri felügyeletet rendeltek el. Egyik alkalommal nem jelentkezett időben, erre bevitték, megverték. Egyszer még a rakpartra is oda állították, s csak egy váratlan légiriadó segítette, hogy el tudjon menekülni.
hvg.hu: Az ember azt várta volna, hogy 1945 után a hatalom kellőképpen megbecsüli ezt a ritka adottságú színésznőt…
K.L.: Nem így történt, pedig Zamercev, szovjet városparancsnok szerette, örömest hallgatta, szinte a kedvence volt. Karády fel-fellépett 1945 után a Fényes Szabolcs vezette Operett Színházban is, főszereplő volt a Maya (1945), a Sybill (1945), a Fekete liliom (1946), illetve a Bál a Savoyban (1948) operetteknek. De ahogy a polgári származékokat, Mezey Máriát, Simor Erzsit eltüntették és háttérbe szorították, ő is egyszer csak fölöslegessé vált. Az újrainduló magyar filmgyártás már nem számolt vele. Az 1948-ban forgatott Forró mezők utolsó filmje volt. 1949-ben levették a műsorról a filmjeit, ő maga pedig nem léphetett fel többé budapesti nagyszínházban, csak a vidéki kultúrházakban. A korabeli lapok szerint, a közönség kifütyülte és sörösüvegeket vágtak hozzá.
hvg.hu: Miként sikerült kiszabadulni Rákosiék „karmaiból”?
K.L.: 1951 elején, egy „hivatásos szöktető” segítségével oldott kereket. Szerintem senki sem juthatott át a vasfüggönyön abban az időszakban a magyar államvédelem segítsége nélkül. Vagy nagyon súlyosan megvesztegettek valakit, aki tudta azt a pontot a határon, ahol át lehetett szökni, vagy hallgatólagosan is engedték, netán távozásra ösztökélték, mert semmiképp sem akartak mártírt kreálni belőle. Azt gondolták, jobb megszabadulni tőle. Nem egyedül vágott neki, hanem a slágerénekes Lantos Olivérrel. Ausztriából szeretett volna az USA-ba kikerülni. Ám Amerikában éppen antikommunista kurzus volt, s nem hitték el, hogy Karádyt nem kémkedni dobták át a szovjetek. Így nem kapott vízumot. 1951-ben Dél-Amerikában kötött ki, s csak 1968-ban jutott el az USA-ba.
hvg.hu: Igaz, hogy a világ másik felén — szakítva a fényes karrierrel, felélve vagyonát — háztartásbeliként tengette mindennapjait, még takarítást is vállalt?
K.L.: Valójában Frank Irmának, vele közös háztartásban élő barátnőjének kalapüzletében dolgozott, először Sao Paulóban, majd New Yorkban.
hvg.hu: Hogy-hogy nem fordult meg a fejében, hogy hazajöjjön?
K.L.: De megfordult. A tengerentúlon turnézott a ’60-es évek végén Honthy Hanna, aki felkereste őt, és szóba került hazatérésének lehetősége.
Kazimír Károly, a Thália Színház akkori igazgatója is beszélt vele erről. Nyoma van a külügyi levéltárban, hogy Karády a washingtoni követségen kezdeményezte, fogadja vissza a szülőföld, vagyis végleg hazatelepülhessen. De aztán hamvába holt az ügy. Pusztaszeri László megírta a könyvében, szívesen fogadták volna az itthoniak, ahogy tizenvalahány évvel korábban Páger Antalt is visszacsábították.
De rettegett a repüléstől, másrészt talán félt is az akkori hatalomtól. A kinti magyarok sem akarták elengedni, mert úgy érezték, cserbenhagyja őket, s elkezdtek számára fellépéseket szervezni, hogy eltántorítsák az ötlettől.
hvg.hu: Húsz évvel ezelőtt, 1990 februárjában — végakaratának megfelelően — idehaza temették el. Úgy hírlik, hazatérnek személyes relikviái is, amelyek múzeummá rendeződnek! Hol, miképp, mikor?
K.L.: A Karády Katalin Alapítvány képviseletében egy rajongó üzletember megvette a Magyarországra visszakerült hagyatékot, amely személyes tárgyakból, bútorokból, apróságokból áll, ehhez plakátok, szórólapok sorolódnak. Ez a vállalkozó Karády Kávéház- Múzeumot fog létesíteni Budán, a Lövőház utcában. Sajnos nem sikerült az évfordulóra megnyitni, de 2011 elejére kész lesz.
K.B.
