Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Mellár Tamás: a KSH cinkostárs volt az adatmaszatolásban
A KSH a 2006. áprilisi választások előtt ugyan nem vett részt tevékenyen a Gyurcsány kormány számára kínos adatok maszatolásában, de cinkosságot vállalt benne – jelentette ki Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke, a pécsi tudományegyetem közgazdász professzora.
hvg.hu: Az október közepén A világ statisztikája - a statisztika világa mottóval tartott konferencián több külföldi előadó is foglalkozott a statisztika morális kérdéseivel, azzal, hogy mit szabad tenni és mit nem a statisztikusoknak. A 2006-os választások előtt állítólag a KSH is közreműködött a gazdasági adatok kozmetikázásában. Ez azért aligha nevezhető etikus magatartásnak…
Mellár Tamás: Görögország súlyosan ráfizetett, hogy meghamisította a nyilvánosságra hozott, illetve Brüsszelbe küldött adataikat. Miután kiderült a csalás, most az Eurostat szakmai felügyeletével és koordinációjával szervezik újjá az egész görög statisztikai szolgálatot. Nálunk az államháztartási hiány adataival adódtak gondok, melyeket ugyan a Pénzügyminisztérium tett közzé minden esztendőben, de a KSH akkori vezetésének is benne volt a keze abban, ahogy ezeket tálalták.
A trükközésre, a 2006-os választások előtt az Eurostatnak küldött adatok itthoni közzétételének indokolatlan elhalasztására, az a bírósági per is fényt derített, amelyet Langmár Ferenc újságíró indított a KSH ellen, és amit végül az újságíró meg is nyert. A Brüsszelbe küldött hiteles, és a Magyarországon 2006 folyamán nyilvánosságra hozott adatok között több százalékpontos különbség volt. Bár az akkori KSH nem vett részt tevékenyen az adatok maszatolásában, de azért cinkosságot vállalt benne.
hvg.hu.: Előadásában a Stiglitz-jelentéssel foglalkozott, amely kifogásolta, hogy a statisztikákban túlságos jelentőséget tulajdonítanak a GDP-nek, a bruttó nemzeti terméknek.
M.T.: Természetesen a GDP-t továbbra sem lehet megkerülni, hiszen az a legfontosabb gazdasági mutatószám. De tudatában kell lenni a mutató korlátainak, annak, hogy mit nem mutat, illetve rosszul mutat. Néhány olyan területre fókuszáltam, melyek számunkra is fontosak. Például az externáliák, a külső gazdasági hatások, konkrétan a környezetvédelmi problémák, melyek nálunk most különösen aktuálisak. A GDP, mint mutató, nem tükrözi egy adott ország jövedelmi különbségeit: hiába van ugyanis gyors, dinamikus gazdasági növekedés egy országban, ha a jövedelem egyenlőtlenül oszlik el, s társadalmi elégedettség korántsem növekszik annyira, mint gondolnánk. Az elmúlt húsz évben Magyarországon éppen ez volt a helyzet. Az ország gazdasági teljesítményét az emberek sokkal rosszabbnak látják, mint amilyen valójában. A nagy jövedelemkülönbségek irritálják a közvéleményt, sokan gondolják úgy, hogy a leggazdagabbak érdemtelenül jutották hozzá ahhoz, amijük van. Közben jelentős társadalmi csoportok szorultak a perifériára, élnek létbizonytalanságban. Húsz-huszonöt évvel ezelőtt több mint ötmillió embernek volt munkahelye, ma pedig alig több mint három és félmilliónak. A kapitalizmus másfél millió embert „kiszelektált”, akik azóta sem találtak vissza a munkaerő-piacra.
hvg.hu.: Mivel magyarázza, hogy a kormányzat a korábban baloldalinak tartott eszközöket veti be: megsarcolja a nagytőkét, ugyanakkor az alkalmazottak, a kisemberek érdekeinek védelmezőjeként lép fel?
M.T: A Fidesz „baloldali orientációjának” magyarázata, hogy a kormány kényszerhelyzetbe került, hatalmas adósságot vett át, és a költségvetési helyzet is súlyos. Forrásokat kell szereznie, mert nem vált be reménye, hogy lazítani lehet az EU által ránk kényszerített követelményeken, az idei 3,8 százalékos, és a jövőre elvárt 3 százalék alatti költségvetési hiányon. A kormány ezt nem a szocialisták módszerével, a jóléti kiadások megnyirbálásával akarja megvalósítani, inkább a nagyvállalkozói kört sarcolja meg. Ez azonban kockázatos húzás, hiszen hosszú távon nem lehet fenntartani a válságadókat. Jelenleg még nem tudni, hogy két-három év után mi lesz a forrása a lakossági adók mérséklésének. Reményeink szerint a gazdasági fellendülés nyomán befolyó többletbevétel, de ehhez szükség lenne strukturális reformokra, az oktatás, az egészségügy, a nyugdíjrendszer átalakítására, az államapparátus leépítésére. A szükséges lépéseket már most meg kellene tenni, hogy a hatásuk két-három év múlva már érezhető legyen. A nagyvállalatokat sújtó válságadót csak így lehet kivezetni a rendszerből.
hvg.hu: Milyen mutatók terén remél javulást a következő egy-másfél évben?
M.T.: Jó lenne, ha a GDP jövőre két-három százalékkal növekedne, de sok múlik azon, milyen lesz a jövő évi költségvetés, megszorító intézkedések lassíthatják a gazdasági növekedést. A most 11 százalékos munkanélküliségi rátát is csökkenteni kellene, de sajnos kevés remény van, hogy akár egy-másfél év alatt sikerül 9 százalékra, visszaszorítani. Már 0,5-1 százaléknyi javulás is sokat jelentene. Ugyancsak fontos lenne a még mindig növekvő, 80-82 százalékos adósság/GDP hányadost legalább egy-két százalékponttal csökkenteni. Jó lenne, ha a kormány a költségvetés beterjesztésekor felrajzolna egy hat-nyolc évre szóló, fenntartható gazdaságnövekedési pályát. Ennek üzenet értéke lenne a hazai közvélemény, a külföldi megfigyelők, illetve a befektetők számára.
