Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Kaltenbach Jenő véget vetne a Városháza titkolódzásának
Kaltenbach Jenőt, a szegedi egyetem közigazgatási tanszékének vezetőjét, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok volt országgyűlési biztosát második helyre sorolták az LMP budapesti listáján. Pártja, ha lehetősége lesz, véget vet a Városházán folyó titkolódzásnak, elzárja a korrupció csapjait, szorgalmazni fogja „részvételi költségvetés” készítését, de egyelőre nem gondolkodik azon, hogy adott esetben koalícióra lépjen-e valamelyik párttal.
hvg.hu: Önt korábban szoros kapcsolatok fűzték az MSZP-hez. A szocialisták támogatásával választották meg kétszer is országgyűlési biztosnak, és a neve szóba került mint az MSZP és az LMP közös fővárosi polgármesterjelöltje is. Nem tettek önnek szemrehányást a szocialisták, hogy az LMP kedvéért cserbenhagyta őket?
Kaltenbach Jenő: Nem voltam egyetlen párt, így az MSZP le- vagy elkötelezettje sem. Kétségtelen azonban, hogy az, amit a világ baloldali értékrendnek ismer, közel áll a szívemhez. Ez az, amit az európai baloldal egyik jelentős alakja, Mario Soares úgy fogalmazott meg, hogy baloldalinak lenni annyi, mint hinni az emberben. Ugyanezt vallotta a német szociáldemokrácia „Nagy Öregje”, Helmuth Schmidt is. Magyarországon egyébként mindenkit beskatulyáznak.
Engem azért tartanak baloldalinak, mert 1995-ben, amikor ombudsmannak választottak, az Országgyűlésben a balliberális oldalnak volt többsége. Arra már kevesen figyeltek fel, hogy akkor is, 2001-ben is megkaptam a mindenkori ellenzék voksait. Ezzel feltehetően azt a többéves munkát honorálták, amelyet a kisebbségi jog kialakításában végeztem. Hivatali időm alatt soha fel sem merült a politikai elfogultság vádja. De ha már az MSZP-nél tartunk, ez a párt – a többihez hasonlóan – mai alakjában alig emlékeztet a rendszerváltás utáni önmagára. Úgy hanyatlott, mint ahogy az egész politikai osztályunk. De minthogy az utóbb években ők voltak hatalmon, úgy tűnik, érvényesült a mondás: kis hatalom, kis korrupció, nagy hatalom, nagy korrupció.
hvg.hu: Horváth Csaba helyett az MSZP kész lett volna önt jelölni, amennyiben az LMP is támogatja. Tárgyaltak erről önnel? Vagy ez csak Szanyi Tibor szocialista kampányfőnök ötlete volt?
K.J.: Az MSZP részéről valóban megkerestek, hogy legyek a konszenzusos jelöltjük, de nemet mondtam. Szanyi Tibornak és másoknak az volt az ajánlata, hogy ha létrejön egy „olajfa-koalíció” az MSZP és az LMP részvételével, olasz mintára, akkor vállaljam el a főpolgármester-jelöltséget.
hvg.hu: Szemmel láthatóan az LMP nem hajlandó az SZDSZ-hez hasonlóan szerepet vállalni az MSZP mellett. Ugyanakkor sokan azzal hozakodnak elő, hogy az LMP lényegében fővárosi párt, és a volt SZDSZ-esek alkotják a táborát.
K.J.: Az LMP új párt, tiszta lappal indul, nincs kompromittáló múltja. Ellenfelei éppen ezért „kreálnak” neki negatív múltat, az SZDSZ-ét, és úgy gondolják, ezzel a problémát megoldották. Ráfogják az LMP-re, hogy nem más, mint az SZDSZ reinkarnációja, ezzel akarják eltüntetni a párt kétségtelen fiatalos báját, szeplőtlenségét. Ez az átlátszó, célzatos, lejárató propaganda minden alapot nélkülöz, ezért nem is igazán érdemes foglalkozni vele.
hvg.hu: Azt viszont könnyű megjósolni, hogy mivel ön az LMP fővárosi listájának második helyezettje, a párt számíthat a szocialista hívek egy részének szavazatára. Vagyis az LMP, ugyanúgy, mint tavasszal az országgyűlési választásokon, most is megosztja a baloldal táborát.
K.J.: Szeretném, ha az LMP-vel kapcsolatban fel sem merülne ez a szempont. Ideje lenne felszámolni a bozótharcot, a pártok szűkebben vett érdekei mentén való gondolkodást. Az ideologikus, kibékíthetetlen szembenállás a hagyományos értelemben vett jobb- és baloldal között ma már anakronizmus, eljárt felette az idő. Ha körülnézünk a világban, azt látjuk, hogy elmosódik a különbség a baloldali és a jobboldali pártok programjai között. Másfelől az is igaz, hogy nálunk a nyugat-európai értelemben vett konzervatív jobboldal nem létezik. A Fidesz inkább populista, nemzetieskedő párt, amely a programjában nem a közösség megoldandó problémáira koncentrál, nem kínál alternatívát, hanem szimbolikus politizálást folytat. Az ilyen pártok Európa-szerte rég kimentek a divatból, ezért jöhet létre másutt, a választók akaratából, nagykoalíció, mint legutóbb például Németországban a CDU-CSU és az SPD részvételével. Ezek után nagyon is érthető, hogy az LMP az általa vallott értékeket tekintve a Fidesztől inkább balra áll.
hvg.hu: A Fidesztől jobbra viszont ott a Jobbik, mellyel az ellenzéki pártok egyike sem hajlandó egy gyékényen árulni, megkönnyítve ezzel a Fidesz helyzetét.
K.J.: A politikai korrektség kedvéért sem lehet elhallgatni bizonyos problémákat, de észre kell vennünk, hogy Magyarországot a huszadik század folyamán már többször tragédiába taszította az a politika, amely bajaink okozóját folyton másokban keresi, az ember leghitványabb ösztöneire sandít és azokat önös érdekekből manipulálja. A szélsőséges nacionalizmus nálunk a frusztráció megnyilvánulása, amit politikai célból egyesek gátlástalanul kihasználnak. Az emberek, elsősorban a válságövezetekben, a bajaikkal magukra maradtak, az állam nem volt hajlandó segíteni. Ezt aknázta ki a Jobbik, ez volt a sikerének a titka, miközben persze valódi, működőképes alternatívát, orvoslást maga sem kínál.
hvg.hu: Ha magán múlna, hogyan tenne rendet a főváros pénzügyeinek Augiász-istállójában?
K.J.: Az LMP egyik első számú célja, hogy kiküszöbölje a közéletből a korrupciót, a visszaélésszerű hatalomgyakorlást. A fővárosban is arra törekszik, hogy „elzárja a csapokat”. Ehhez két eszközt javasol. Egyrészt szorgalmazza, hogy alakítsák át a belső ellenőrzést, azaz olyan konstrukciót hozzanak létre, amely eleve megnehezíti a korrumpálódás lehetőségét. Másrészt pedig nyitottá kívánja tenni főváros gazdálkodását és egész működését. Kiiktatandónak tartja azt a jogi szabályozást, amely üzleti érdekekre való hivatkozással lehetővé teszi a titkolózást.
Fel akarjuk számolni a „titokszobák” rendszerét, ahol a négy- vagy hatszemközt hozott döntésekről készült dokumentumokat őrzik. Szeretnénk, ha a főváros az egész országnak példát mutatna azzal, hogy a honlapján megismerhetővé teszi a költségvetését, mégpedig úgy, hogy a választópolgárok meg is értsék, amit olvasnak. A polgárokat be kell vonni a költségvetés tervezésébe is, hogy mérlegelni tudják a különböző költségekkel járó alternatívákat. Ha a fővárosi közgyűlés többsége nem hajlandó arra, hogy áttekinthetővé tegye a költségvetést, akkor az LMP a saját eszközeivel fogja erről tájékoztatni a nyilvánosságot.
hvg.hu: Ha Tarlós István lesz a főpolgármester, ami most nagyon valószínűnek tűnik, és ahogy korábban utalt rá, maga mellé vesz egy ellenzéki helyettest. Ha pártja önt kérné fel erre a posztra, elvállalná?
K.J.: Az LMP elvi álláspontja szerint egy normális demokráciában, a rendszer alapértékeit elfogadó pártok között a közös célok érdekében mindig lehetséges az összefogás, a koalíció. A választói felhatalmazás nem az öncélú pártharcokra, hanem a hasznos kompromisszumok keresésére szól, mert az előbbi növeli, az utóbbi orvosolja a bajokat. A jelenlegi helyzetben mégis azt valljuk, hogy az LMP semmilyen koalícióban nem vesz részt, a fővárosi közgyűlésben sem. Ez az álláspont persze a későbbiekben, ha új helyzet áll elő, megváltozhat. Nem fogunk doktriner módon ragaszkodni valamihez, ha az bizonyítottan nem válik be.
