hvg.hu:  Miért nem képesek a pókerjáték hívei megtalálni legális helyüket a magyar társadalomban?

Tatár Gergely: A jogi szabályozás bizonytalansága elveszi a játékosok kedvét attól, hogy hivatalosan bejegyzett egyesületeket alakítsanak. A pókeregyesületek száma gyors fogyásnak indult: míg 2008-ban 154 bejegyzett póker sportegyesület működött Magyarországon, napjainkra ebből már csak harminc-negyven maradt.

Tatár Gergely

A hatóság nem hajlandó elismeri a pókerről, hogy ez szellemi sport, a szerencsejáték törvény legújabb módosítása nehezíti a legális versenyek rendezését, és egyértelműen a póker kriminalizálásának irányába mutat.

hvg.hu: A pénzügyminisztérium szerint a póker nem sport, hanem szerencsejáték. Ha Önöknek sikerülne elfogadtatni, hogy a póker sport, a végén még állami támogatást igényelhetnének…

T.G.: A kaszinókban játszott szerencsejátékok túlnyomó többségében, mint nevük mutatja, a vak szerencsétől függ a kimenetel. Ez a pókerre nem igaz, ezt bírósági ítélet is igazolja, melyet néhány hónapja Hágában hoztak. A holland bíró alapos, szakemberek által írt tanulmányok alapján úgy döntött, hogy a póker nem szerencsejáték, hanem stratégiai játék. A tanulmányokat eljuttattuk az illetékesekhez és a Magyar Póker Szövetség honlapján hozzáférhetők. Szövetségünk egyébként az idei évtől a Nemzetközi Póker Szövetség tagja, mely nemrég elérte, hogy a 2012-es londoni szellemi olimpián a sportág szerepelni fog. Mi kvalifikációs versenyeket szervezünk erre a jelentős eseményre, és mivel a magyar játékosok a nemzetközi élvonalba tartoznak, megvan rá az esélyünk, hogy jól szerepeljünk. Az idei, Las Vegasban rendezett versenysorozaton két magyar játékos is világbajnok lett a saját versenyszámában és nagy összegű jutalmat kapott.

hvg.hu: Nem vitatom, hogy a pókerversenyek hasonlítanak például a bridzsversenyekhez, és az, amit ezeken játszanak, kimeríti a szellemi sport fogalmát. Viszont a pókerben komoly tétek forognak kockán, a játékosok egy-egy partiban vagyonokat nyerhetnek vagy veszthetnek. Mi ez, ha nem szerencsejáték?

T.G.:  Tény, hogy a póker nemcsak sport, hanem költséges hobbi is, ugyanúgy, ahogy mondjuk a vitorlázás. A póker, még amikor szerencsejátékként játsszák, akkor is igazságosabb, mint a kaszinókban űzött szerencsejátékok, a rulett, a black jack, a baccarat, a játékgépek és társaik. A pókerben ugyanis a „háznak” nincs matematikai előnye, senki nem „fölözi” le a nyereményalapot, ahogy például a lottóban teszi az állam.

A  tournamentnek nevezett pókerversenynek fix nevezési díja van, van, ahol húsz, van, ahol száz euróval lehet beszállni. Más műfaj a cash-game, ahol mindenki a saját pénzével játszik, amennyi van neki. Itt annak a játékosnak, akinek nagy a tőkéje, óriási előnye van, ezt a játékot ezért csak a játékosok nyolc-tíz százaléka űzi. A többiek tournament versenyeken vesznek részt, ahol a nevezési díjat megengedhetik maguknak.

hvg.hu: Végül is mi a fő problémájuk a szerencsejáték-törvény módosításával, amit még a korábbi parlament fogadott el?

T.G.: 2010 május elsejével  lépett életbe a szerencsejáték-törvénynek az a módosítása, mely a kártyatermek nyitására vonatkozik. Nem tudtunk megakadályozni, hogy ne a hazai szerencsejáték piac töredékét lefedő, az innen származó költségvetési bevétel alig három százalékát produkáló „kaszinó-lobbi” álláspontja érvényesüljön. A pókertermekben ezentúl csak tíz asztal lehet, maximum ötvenezer forintos nevezési díjat lehet szedni, a cash-game-ben pedig partinként csak százezer forintért válthat zsetont a játékos, szemben a kaszinókkal, ahol bármennyi játékos, tetszés szerinti összegben, bármennyi asztalon játszhat.  Baráti társaságban tilos pénzben játszani, aki ezt mégis ezt teszi, „illegális szerencsejátékot szervez”, és ezért büntethető.  A pókert a normális adókon kívül további elvonás sújtja, mégpedig a játékból származó teljes bevétel, a játékosok nyereménye is adóköteles. Ez egy kaszinó-típusú szabályozás, mely alkalmazhatatlan a pókeréletben., a legális játéktermek bezárásához, a pókerélet kriminalizálásához vezethet. Azt  fogja eredményezni, hogy a magyarok külföldre mennek játszani, továbbá az online irányába tolja el a pókerezést. Bízunk benne, hogy az új kormány minél hamarabb módosítja ezeket a rendelkezéseket. A szlovák példát kellene követnünk: ott évente 1500 euró adót vetnek ki egy üzemelő pókerasztalra. Ha ezt nálunk is bevezetnék, mintegy félmilliárd forint bevétele lenne az élő pókerből a magyar költségvetésnek, és mintegy ezer új munkahely létesülne.

hvg.hu:  Furcsán hangozhat egy kisnyugdíjasnak az ön felháborodása, hogy „csak” százezerért válthat zsetont szegény pókerjátékos…Egyébként rövid időn belül a harmadik magyar fiataltól hallom, hogy a póker a fő jövedelmi forrása: az interneten játszik, és rendszeresen nyer. A vesztesek persze nem dicsekednek… Az online póker világszerte terjed, és nehézségekbe ütközik szabályozása, adóztatása.

T.G.: Központi szervereket működtető nagy online oldalak gyűjtik a játékosokat a világ minden részéből. Van olyan oldal, ahol egy időben kétszázötvenezren játszanak, és mondjuk, tíz dollárt kérnek nevezési díjként. Egy tehetséges fiatalembernek, ilyen nagy létszámú versenyen milliók üthetik a markát, ha jól szerepel. Amerikában egyelőre még törvény tiltja az online pókerezést, mert az adóhatóság nem tudja „megfogni”, az internetet pedig, az alkotmányos szabadságjogokra való tekintettel nem lehet ellenőrizni. De a szenátus már elfogadta a törvényt, mely szerint az internetes pókert is meg fogják adóztatni, és úgy becsülik, hogy ez elkövetkező tíz évben negyven milliárd dollár bevétele lesz ebből az amerikai költségvetésnek. Ehhez az USA-ban is be kell vezetni a Franciaországban és Olaszországban már létező technológiát. Nyugat Európában központi szerver működik, egyfajta tűzfalként, és csak azokat a szolgáltatókat engedi át, akik megfizetik az adójukat. Ha ezt a megoldást Magyarországon is bevezetnék, a magyar költségvetés milliárdos nagyságrendű bevételhez jutna.