Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Lehet más a cigánypolitika?
Osztolykán Ágnes, akinek az LMP képviselőjelölt-listáján befutó helye van, a miskolci egyetem politológia szakán végzett, menedzselte a magyar Soros Alapítvány roma programját, részt vett A roma integráció évtizede című program kidolgozásában, majd a hasonló nevű alapítvány munkatársaként dolgozott. A 29 éves Szombati Kristóf az LMP egyik alapítója és választmányi tagja, a párt romaprogramjának koordinátora. Kettőjükkel beszélgettünk az LMP romapolitikájáról.
hvg.hu: Az LMP romaügyi programja sok vonzó gondolatot tartalmaz, de inkább a kívánságok szintjén. Mi újat tudnak mondani ebben a témában?
Osztolykán Ágnes: A politikusok a romák integrációjáról sokat beszéltek, de nem ismerték fel, hogy a romák integrációjának problémáit nem lehet különválasztani, elcsépelt kifejezéssel úgynevezett „komplex programokat” kell megvalósítani.
Ezt sulykolja az LMP programja, volt is precedens, például a 2005-ben kezdődött, korlátozott telepfelszámolási program során nemcsak a lakhatási problémákat igyekeztek orvosolni, de figyelmet fordítottak az egészségügyi és oktatási területekre, illetve a foglalkoztatásra is.
Szombati Kristóf: Szakítani akarunk azzal a szemlélettel, amely „etnikailag célzott” programokat valósít meg. Amerikai mintára mi „színvak” programokat hajtanánk végre, esélyt teremtenénk a legszegényebbek számára, programjainkat minden rászoruló számára nyitottá szeretnénk tenni.
Megjegyzendő azonban, hogy az utóbbi kormányzati ciklus alatt csupán az oktatás területén indultak esélyteremtő programok. Jó lenne, ha az új Fidesz-kormány komoly forrásokkal megtámogatott, átfogó stratégiával tudna előállni. Úgy tudom, az Orbán Viktor által megfogalmazott nemzeti sorskérdések között a „romaügy” eredetileg nem szerepelt, Balog Zoltán, a terület leendő felelőse csak utólag illesztette be.
hvg.hu: Programjukban szerepel a legkiszolgáltatottabb cigányokat sújtó uzsora elleni határozott fellépés. Ezt hogyan képzelik?
O.Á.: A jelenlegi segélyezést oly módon kellene átalakítani, hogy az önkormányzatok hatásköre csökkenjen a jogosultság megállapításában. Ez ott függ össze az uzsorával, hogy azok szorulnak támogatásra, akik a legrosszabb szociális és gazdasági helyzetben vannak, és az életükben váratlan események (betegség, haláleset) következik be. Szorult helyzetükben fordulnak a zárt közösségekben működő uzsorásokhoz. Amennyiben egységesítenénk a rendkívüli segélyek kiutalását, illetve az alapellátás részévé tennénk az adósságkezelési szolgáltatást, a legelesettebbek nem az uzsorásokhoz fordulnának segítségért. Akiket egyébként a rendőrségnek szigorúan ellenőriznie kellene, határozottan fellépve a legszegényebbek kiszipolyozása ellen.
hvg.hu: A jelenlegi segélyezési források bővítése nélkül nehéz elképzelni az uzsora „kiváltását”. És a rendőrség sem működhet hatékonyan, ha nem kap támogatást a védelemre szoruló cigány közösségektől. Milyen elképzelései vannak az LMP-nek a cigányság önszerveződéséről, illetve képviseletének reformjáról?
Sz.K.: Ez talán a legnehezebb kérdés. A cigányság hiteles képviseletét az állami szerepvállalás nem oldhatja meg, pontosabban az állam itt csak a támaszték szerepét játszhatja. A cigányságnak végső soron önmagát kell megszerveznie. Ebben teljesen egyetértünk Bíró Andrással, aki úgy véli, hogy a sikeres integrációs folyamat nélkülözhetetlen eleme egy alulról építkező civil mozgalom megszervezése. Én személy szerint kulcsfontosságúnak tartom a roma közösségeken belüli szolidaritás erősítését, például az önsegélyezés fejlesztését. Szerencsére ezen a téren is vannak biztató fejlemények. Például Sajókazán működik egy asszonygyülekezet, amelyet a Derdák Tibor körül csoportosuló fiatalok hoztak össze. Minden közösségen belül lehet találni valakit, akire a többiek felnéznek, és őket kell rávenni arra, hogy álljanak a helyi szervezetek élére. Legalább is ezt mondatja velem a saját tapasztalatom, amit az Első Roma Termelőszövetkezet alapítóinak mentoraként szereztem Igriciben.
hvg.hu: Hogyan lehetne hatni a roma nőkre, rávenni őket arra, hogy várjanak a gyerekkel, így jutna idejük a tanulásra?
O.Á.:. Nálunk kevés oláhcigány közösség van, ahol a lányok attól válnak felnőtté, hogy gyereket szülnek. És ezekből a közösségekből is egyre kevesebb lesz az idők folyamán. Ami viszont a cigánylányok oktatását illeti, valóban kulcsfontosságú, hogy benn tartsuk őket az iskolarendszerben. Ezt a célt az óvodai képzés kiterjesztésével kell megalapozni, és meg kell akadályozni az iskolai szegregáció kialakulását. A demográfiai aránytalanságot, vagyis hogy a bizonyos életkoron aluli gyerekek között a romák aránya nagyobb, mint a nem romák között, úgy kell felfogni, hogy ezek a gyerekek tehetik sikeressé Magyarországot. Ha jó képzésben tudjuk részesíteni őket, annak mindannyian hasznát látjuk. Ugyanakkor tény, a képzettségnek, a kitartó munkának értékké kell válnia a roma közösségek számára, és ettől még messze vagyunk.
hvg.hu: Programjukban szerepel a Zöld New Deal, az az elképzelés, hogy a szakképzetlen roma munkaerő környezetbarát programok keretében találna elfoglaltságot. Ha ez sikerülne, egyszerre oldaná meg a környezetvédelem gondjait és teremtene munkaalkalmat a szakképzetlen cigányok számára. Jól hangzik, de hogy képzelik ezt a gyakorlatban?
Sz.K.: Abból indultunk ki, hogy a következő évtizedben át kell alakulnia a magyar gazdaság szerkezetének, hogy megfeleljen a 21. század által támasztott kihívásoknak, például a klímavédelemnek. Ezután megnéztük, kikkel lehetne ezt a programot végrehajtani, például be lehet-e vonni ebbe szakképzetlen munkaerőt is. Az LMP szerint a következő négy évben 80-100 ezer munkahelyet lehetne létrehozni a szakképzetlenek számára, például az energiaiparban, különös tekintettel a fűtéskorszerűsítésre, illetve az épületek szigetelésére. Az Alföldön pedig az ökológiai tájrehabilitáció, illetve az új Vásárhelyi terv továbbfejlesztése, víztározók építése teremthet munkaalkalmat a romák számára. Mindehhez azonban meg kell oldani a munkások utaztatását, hiszen ma a romák jelentős része olyan kisebb településeken él, ahonnan nem lehet megközelíteni a munkaalkalmat nyújtó városokat.
hvg.hu: Mi a véleményük arról, hogy a Fidesz-kormány a családi pótlék fizetését a gyerekek iskolába járásához akarja kötni?
Sz.K.: Szerintem ez nem lenne ördögtől való. Azt hiszem, ha hoznak egy ilyen rendeletet, annak több lesz az előnye, mint a hátránya. Figyelembe kell azonban venni, hogy az alanyi jogon járó családi pótlék összege egy gyerek után 12 500 forint, meglehetősen alacsony. Ezt a juttatást érdemes lenne emelni.
hvg.hu: Magyarországon tömérdek civil cigány szervezet van. A parlamentben ülnek romák, de a pártok képviseletében. A reprezentációban nagy a káosz. Mit tenne ezen a téren az LMP?
O.Á: El kellene érni, hogy az Országos Cigány Önkormányzat azt az érdekképviseleti és kulturális feladatot lássa el, amit a törvény előír a számára. Sajnos, az OCÖ mostanáig az egymással versengő politikai pártok játékszereként működött, s megoldatlan finanszírozása miatt egymást érték berkeiben az anyagi botrányok. Az OCÖ soha nem volt alulról építkező, civil mozgalom. Ezen változtatni kell, amihez időre van szüksége a cigányságnak. Létre kell hozni a kormányzatoktól független roma civil szférát, mely még mindig hiányzik. Talán majd a következő nemzedékeknek ez sikerül, az Európai Unió roma programjaihoz kötődve. Példát vehetnénk Romániáról, ahol sokkal fejlettebb a roma közélet, mint nálunk. Látom azokat a fiatalokat, akik képesek lesznek nálunk is megszervezni a roma civil szférát, hiszen nemcsak a LMP képviselőjelöltje vagyok, hanem a Romaversitas nevű civil szervezet kurátora is.
Pelle János
