Gyuricza Péter, az ORTT MSZP által jelölt tagja

hvg.hu: A kereskedelmi rádiók frekvenciájának odaítélésekor a két nagy párt képviselőit „elvtelen összejátszással”, sőt, zsarolással vádolták. Mit szól ehhez?

Gy. P.: Nyolc hónapig fontolgattuk, mi kerüljön bele a pályázatba, és döntésünk mögött egyértelműen anyagi szempontok húzódtak meg. A nyertes csatornák már át is utalták éves díjuk első felét, s ebből 350 millió forint már meg is érkezett a Magyar Rádió számlájára. A másik győztes pályázó is kifizette az általa ajánlott összeg felét, ami már meg is érkezett az ORTT-hez. Bízzunk benne, hogy amit vállaltak, a jövőben is teljesítik. A mostani pályázat nyilvános volt, az ORTT ülésein készült jegyzőkönyvek hozzáférhetőek – a döntési folyamat bárki számára áttekinthető. Azt, hogy Majtényi László a döntés után lemond, nem akarom minősíteni, ez az ő személyes döntése volt.

hvg.hu: A nagykövetek is tiltakoztak az ORTT „önkénye” miatt a miniszterelnöknél.

Gy. P.: Nem értem, miért voltak ennyire felháborodva. A napokban utánaolvastam az ORTT döntéseinek a Sláger rádióval kapcsolatban. Amikor tulajdonosa, egy multinacinonális nagyvállalat hosszú időn keresztül nem fizette be a műsorszolgáltatási díjat, a nagyköveteknek eszük ágában sem volt tiltakozni. És akkor sem nyilványítottak véleményt, amikor a az Országgyúlés, nagy többséggel úgy döntött, hogy a Danubius és a Sláger Rádió változatlan formában folytassák a műsorszolgáltatást. Úgy gondolom, hogy a Sláger Rádiónak, miután lejárt a tizenkét éves sugárzási ngedélye, jobb pályázatot kellett volna írnia, nem pedig azon mesterkedni, hogyan zárjuk ki a pályázatból a másik két rádiót, melyek jobb ajánlatot tettek.

hvg.hu: Mi a véleménye a kereskedelmi televíziók ízlés- és erkölcsromboló műsorairól?

Gy. P.: A kerekedelmi televíziók kibeszélő show-műsorainak durvulását a tavaszi időszakban  némi késéssel érzékelte az ORTT. De amikor nyáron konstatáltuk, hogy a műsorokkal kapcsolatban sok jogos panasz érkezik hozzánk, büntetésként az elnök úr javaslatára 12 órás elsötétítést rendeltünk el az RTL Klubnál és a TV2-nél. Ezt követően konzultációra hívtuk a músorkészítüket, akik megígérték, hogy az őszi műsorstruktúrában „megszelidítik” a délutáni műsoraikat. Sajnos, a két kereskedelmi televízió, mely ugyanabban időszakban sugározza ezeket az műsorokat, mindent elkövet, hogy az ízlés terén „alulmúlja” a másikat. Most végre a két versengő csatorna megállapodott egymással, etikai kódexet hozott létre (létrehozását javasolja). Ma már viszont azt kell tapasztalnunk, hogy a műsorokban igen csekély változás történt, és erről az ORTT-n belül beszélnünk kell. Kérdés, ez milyen hatása lesz a műsorokra.

hvg.hu: Az MTV-t nem kell büntetésből elsötétíteni, hiszen csődhelyzetbe jutott, magától felszámolja a műsorait.

Gy. P.: Sajnálom mindazt, ami a közszolgálati televízióban történik. Volt kollégáim dolgoznak ott, akikkel együttérzek, ugyanakkor azokat a politikusokat is megértem, akik elszánták magukat, hogy végre tesznek valamit a helyzet szanálása érdekében. Ehhez hasonló gazdasági válság ugyanis, mint ami most ránk szakadt, még soha nem volt. Az országnak végre azt is el kellene döntenie, hogy elbír-e három közszolgálati televíziót. Az MTV-nek ugyan nem jutott különtámogatás, de egy forinttal sem kap kevesebbet, mint amennyit a médiatörvény előír a számára. De éppen nemrég jelentette ki a miniszterelnök, hogy nem zárja ki különtámogatás folyósítását az MTV-nek, amennyiben racionális, megalapozott gazdasági tervet tesz le az asztalra. Azt viszont szomorúnak tartom, hogy a televízió új székháza olyan, amilyen, s a két stúdiót a két közvetítőkocsi látja el.

hvg.hu: Az MTV a jelenlegi kormány utasítására költözött át az új székházba…

Gy. P.: Csak annyit tudok, hogy jelenleg az MTV műszaki színvonala vetekszik egy kisvárosi, vagy kerületi televízióval. Működése a főügyészség szerint nem törvényes, ezért a cégbíróság tízmilliós büntetést rótt ki rá. Közben két elnöki fizetésű ember dolgozik benne, és a jelenlegi alelnök, Medveczky Balázs olyan pozíciót tölt be, melyről a médiatörvény nem tartalmaz részletes szabályozást.

hvg.hu: A médiatörvényt, ahonnan az összes baj ered, a Horn-kormány alatt fogadták el, 1996-ban, amikor a szocialistáknak és a liberálisoknak abszolút többsége volt a Parlamentben.

Gy. P.: A 96-os törvényt csak az akkori FKgP nem szavazta meg, vagyis az egykori ellenzék nagy része is megszavazta. Az MSZP az elmúlt egy évben többször beterjesztette a médiatörvény módosításait, amit a Fidesz nem fogadott el. Nem lehet egyedül a szocialistákat hibáztatni a jelenlegi állapotok kialakulásáért. Az MTV jelenlegi vezetőségén a sor, hogy megszüntesse a jelenlegi, tízmilliós végkielégítéseket, és átláthatóvá tegye a működését.  Egyszerre van jelen benne a pazarlás és szűklátókörű garasoskodás, az elképesztő bürokrácia és a hanyagság.

hvg.hu: A minap mondott le Majtényi László, az ORTT elnöke, a kereskedelmi rádiók frekvenciapályázatainak odaítélése miatt. Mit szól Ön ehhez?

Sz. A.: Majtényi László lemondása időszerű volt. Tevékenységére az volt a jellemző, hogy inkább kívülálló értelmiségiként bírálta az ORTT munkáját, ahelyett, hogy alkotó módon részt vett volna benne. Lemondásának konkrét oka is érthető, hiszen abba a folyamatba, ahogy lezajlott a kereskedelmi rádiók pályáztatása, ő hajszolta bele a testületet. Ha kudarcként élte meg a történteket, az elsősorban az ő kudarca volt. Nekem erről az a véleményem, hogy ahhoz  képest, amilyen rossz lett a kereskedelmi rádiók pályázati kiírása, elsősorban Majtényi úr jóvoltából, ahhoz képest mégiscsak eredményes volt, hiszen a legjobb pályázatok nyertek. Majtényi volt azt, aki a versenykiírás jelenlegi formáját „áterőltette”, mert nem volt hajlandó semmiféle konszenzusra. Eleinte semmiféle versenyelemet nem akart beemelni a pályázatba. Aztán meggondolta magát, és egyetlen versenyelemet mégiscsak javasolt, ez az árbevétel-arányos műsorszolgáltatási díjajánlat volt. Ezek után nem meglepő, hogy a piac beárazta a frekvenciákat, tőkeerős magyar médiavállalkozások jelentkeztek, melyek lényegesen jobb ajánlatot adtak, mint az eddigi piaci szereplők. Így az ORTT egy nyílt, átlátható pályáztatás során nem tehetett mást, azokat a pályázókat hirdette ki győztesnek, akik a legjobb ajánlatot tették. Bízom benne, hogy az új rádiók sikeresek lesznek, így a költségvetés és a hallgatók is jobban járnak.

hvg.hu: Mivel magyarázza ezt a nagy felzúdulást, ami a frekvencia-pályázat eredményhirdetése után tört ki? Nagykövetek tiltakoztak emiatt a magyar kormánynál, és az amerikai kongresszusban is felszólalás hangzott el az ügyben.

Sz. A.: Átlátszó gazdasági lobbiktevékenység. Nagyon szeretném, ha Magyarországot külföldön olyan nagykövetek képviselnék, mint azok a diplomaták, akik bejelentkeztek ebben az ügyben a miniszterelnökhöz. Fellépésüket sokan a magyar belügyekbe való beavatkozásnak minősítették. A köztársasági elnök úr szerint nem érthető, milyen erkölcsi alapon tesznek bírálatot, Medgyessy Péter volt miniszterelnök pedig azt nyilatkozta, a maga részéről visszautasította volna. Jobb lett volna, ha a vesztesek elgánsabban távoznak, de az elmúlt 12 évben nyilván komoly nyereséget realizáltak, s ennek elvesztése fájdalmas. Mára az is ismertté vált, hogy azt az amerikai képviselőt, aki kezdeményezte az ORTT-t elmarasztaló kongresszusi határozat meghozatalát, a Sláger tulajdonosa komoly összeggel támogatta a kampányában. Ezt az Egyesült Államokban nem tekintik korrupciónak.

hvg.hu: Az ORTT a média legfőbb őre. Ebben a minőségében bírságolja a kereskedelmi televíziókat. Ezen a téren Majtényi úr enyhébb ítéletet javasolt, ön viszont ragaszkodott a szigorhoz.

Sz. A.: Majtényi úr utolsó munkanapján valóban csökkenteni szerette volna az RTL Klubra és a TV2-re az  ORTT irodája által, a Mónika-show és a Joshi Bharat műsorok feltárt törvénysértései miatt kiszabni javasolt büntetést, de a testület ezt a napirendet későbbre halasztotta, így szándéka meghiúsult. Más testületi tagok még az exelnöknél is kevesebb büntetést akarnak. Az a vélemélnyem, hogy szigorúbb szankciókra lenne szükség, mert az eddigiekkel nem tudtuk elérni, hogy a műsorszolgáltatók változtassanak működésükön. Nyáron tizenkét órás elsötétítéssel sújtottuk őket, de nem volt semmi hatása. Olyan ügyek sorjáznak előttünk, melyeket már régen le kellett volna zárni, de valamilyen ürüggyel tovább húzódnak. Látható, hogy a szolgáltatók, igéreteik ellenére nem változtatnak magatartásukon. A délutáni talk show-kban továbbra is gyakran törvénybe ütköző, a kiskorúak fejlődésére ártalmas, gyakran emberi jogot sértő tartalmat mutatnak be. A szolgáltatóketikai kódex elfogadását ígérték, azonban az általuk aláírt szöveg csak üres általánosságokat tartalmaz, az önszabályozás kiinduló pontjaként is értékelhetetlen. Véleményem szerint a Mónika-show-nak és Joshi Bharatnak nincs helye a délutáni műsorsávban a jelenlegi formában.

hvg.hu: Mi a véleménye a Magyar Televízió jelenlegi, kétségbeejtő helyzetéről? Tervezi az ORTT, hogy megszólal ebben az ügyben?

Sz. A.: Nagyon aggályosnak tartom azt, ami a közszolgálati televízióban történik. A kormány évek óta vonja ki a pénzt a közszolgálati intézményekből. Amellett, hogy hibás, de emellett törvénytelen döntés volt a Medgyessy-kormány részéről, ahogyan megszüntette az üzemben tartási díjat. Az emberek szinte észre sem vették, ráadásul a kormány nem is vállalta át a teljes összegét, hanem csak mintegy hatvan százalékát. A háztartások zöme már csak azért sem érezte meg a tévéelőfizetési díj eltörlését, mert az így keletkezett piaci résbe azonnal benyomultak a műsorterjesztők, és az infláció fölötti mértékben megemelték a terjesztési díjaikat. A kormány akkor lyukasztotta ki végképp a médiakasszát, s attól kezdve gazdasági-politikai rövid pórázra kötötte az intézményeket, évről évre jutalmazta illetve büntette a műsorszolgáltatókat. Régebben a Duna Televíziót büntette és az MTV jutalmazta, most ennek a fordítottja történik, ezzel a kormány egymás ellen uszítja az intézményeket, a műsorkészítőket. A jelenlegi finanszírozási rendszer - amellett, hogy a hazai törvényeket sérti - páratlan az Európai Unióban, s csak csodálom, hogy nem bontakozott ki ellene szélesebb körű tiltakozás.

hvg.hu: A választások előtt néhány hónappal nagyobb szükség lenne a hiteles, közszolgálati jellegú tájékoztatásra, mint valaha.

Sz. A.: Innen, az ORTT-ből nincs teljes rálátásom az MTV gazdálkodására. Önmagában azonban már a székház ügy is felháborító volt. Hogyan lehetett megkötni negyven évre egy az állam, az adófizetők számára vállalhatatlan székház-szerződést? A televízió az elmúlt években felélte mindenét. Irodáit, stúdióit egy Cipruson végződő, adóoptimalizálásban jártas kvázi off shore cégtől bérli. A bérbeadó követeléseinek elsőbbsége van, vagyis a dolgozókat csak akkor lehet kifizetni, ha megkapta a havi közel egymillió euró bérleti díjat. Ráadásul jövőre a kormány majdnem felére csökkenti a magyar televízió költségvetését. Mi itt, az ORTT-ben nem sokat tudunk tenni, legfeljebb az abszurd helyzetet tetézni. Ha az MTV nem sugároz, vagy nem a törvényben, a közműsorszolgáltatási szerződésében foglaltak szerint ad műsort, még jól meg is büntethetnénk, amiért nem teljesíti vállalt kötelezettségét.

hvg.hu: Ha kormányra kerül az ellenzék, lesz új médiatörvény?

Sz. A.: Az idő sürget, hiszen a jelenlegi törvény nem alkalmas arra, hogy a digitális világban  szabályozza a média egyes jelenségeit. Ez év végéig át kellett volna venni az új európai irányelveket a média szabályozásában, ez sem történt meg. Az 1996-os médiatörvény által kialakított finanszírozási rendszer összeomlott, a közmédiumok gazdálkodása áttekinthetetlen. A törvény legfőbb gyengéje, hogy nincsenek benne „felelősségi pontok”, a „kollektív felelőtlenség” szelleme hatja át. Az országgyűlés, mint tulajdonos nem képes ellenőrizni, mi folyik a közpénzből fenntartott közintézményekben.

Pelle János