Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!A cigányság, a Jobbik meg a hiányzó háromezer rendőr
A cigány kisebbség és a „gádzsó” többség közötti viszony kiéleződésének okát Farkas Flórián, a Lungo Drom nevű cigányszervezet elnöke, Fidesz-képviselő a növekvő nyomoron kívül abban látja, hogy a kormányzat csak szavakban lépett fel a rasszista szélsőségek ellen, ezen kívül csak alibicselekményeket végzett. Problémásnak véli, hogy máig nem derítették fel, hogy a betiltott Magyar Gárdát milyen forrásokból finanszírozzák, ezen kívül legalább háromezer rendőr hiányzik a bűnözés által veszélyeztetett falvakból.
Senki nem gondolta volna, hogy a 2010-es országgyűlési választásokon a „cigánykérdés” ilyen fontos szerepet játszhat. Mi lehet ennek az oka?
Farkas Flórián: Az nem baj, hogy ennyit beszélnek a cigányok ügyéről, hiszen valóban rendkívül fontos. Az viszont baj, hogy ilyen környezetbe került, s ennek több oka is van. Az egyik az, hogy soha nem került sor akkora visszalépésre a kisebbségi kérdésben, mint amióta a szocialista-liberális kormány volt, illetve van hatalmon. Elég, ha a költségvetést nézzük: mintegy 2,5 milliárd forintot vontak el a területről. De a morális és politikai veszteségünk, ha lehet, még nagyobb. És ez csak az egyik oka annak, hogy a téma középpontba került. A másik az, hogy állandósultak a botrányok. Az Országos Cigány Önkormányzat egyenesen kriminalizálódott az utóbbi években. Mindezeken túl a cigányságot lelkileg rendkívül megviselték az utóbbi másfél év eseményei, hiszen olyan, példátlan gyilkosságsorozat történt, melynek cigányok voltak az áldozatai. Tizennégy hónapon keresztül tartották rettegésben a hazai cigányságot, és mindezt azért, mert a Nemzetbiztonsági Hivatal nem végezte úgy a dolgát, ahogy kellett volna. Ilyen viszonyok között nem lehet csodálni azt, hogy ott tartunk, ahol tartunk.
Hogyan értékeli az olaszliszkai per végkimenetelét, illetve a sorozatgyilkosságot követő reakciókat?
F. F.: Az olaszliszkai lincselésről könnyebb véleményt alkotni, ugyanis ebben az ügyben már ítélkezett a bíróság, és nagyjából ismerjük az eseményeket. Az ítélettel egyetértek: a gyilkosok a lehető legsúlyosabb ítéletet érdemelték, azt is kapták. Azokat a cigányokat, akik bűnt követnek el, a cigányság túlnyomó többsége elítéli. A sorozatgyilkosok ügye azonban bonyolultabb, ugyanis ennek nyomán politikai kampány indult a rasszizmus ellen, és ebben azok is részt vettek, akik a bűncselekmények felderítését elhanyagolták. A kormány az ellenkezőjét tette mindannak, amiről szónokolt: szavakban kiállt a cigányok mellett, közben tétlenül nézte a munkanélküliség állandó növekedését. A jelenleg 10,5 százalékos regisztrált munkanélküliség mellett vannak olyan, túlnyomórészt cigányok által lakott falvak, ahol ez eléri a nyolcvan-kilencven százalékot is.
Időközben jelentős politikai erővé vált a Jobbik Magyarországért mozgalom, mely szítja a cigányellenes hangulatot az országban. Mikor tesz ellene valamit a Fidesz? És a cigányság tehet-e valamit ez ügyben?
F. F.: Minden olyan országban, ahol erős a gazdasági válság, és rossz a közbiztonság, megerősödnek a szélsőséges erők. A Jobbik sikeréért elsősorban a kormányzat a felelős. Az emberek egy részében azért támadt fel a pártrendőrség iránti igény, mert az államhatalom erőtlen, hiányoznak a rendőrök a falvakból. A Jobbik azt ígéri, hogy rendet csinál, megpróbálja betölteni azt az űrt, amit a mintegy háromezer hiányzó rendőr hagy maga után. Ha a Fidesz átveszi a kormányzást, első dolga lesz, hogy helyreállítsa a közbiztonságot, és a mintegy háromezer rendőrt munkába állítsa. Jelenleg van olyan falu, ahonnan negyven-ötven kilométerre van az első rendőr. Ugyanakkor a Jobbikot, mint a politikai pártot, a Fidesz képes lesz kezelni, ha hatalomra jut. De ez most még a kormánypárt, illetve az állam dolga.
A cigányok jelentős része ma nem tudja, mire ébred másnap, mit ad enni a gyerekeinek, nem tudja iskolába járatni őket. Ezeket az elkeseredett, munkanélküli embereket ijesztgetik és fenyegetik a Jobbik politikusai, illetve a fekete ruhás gárdisták. És mert ellenük a hatóság, a rendőrség képtelen határozottan fellépni, a cigányok jobb híján önvédelmi csoportokat szerveznek. Ezt helytelennek tartom, hiszen az állam feladata a konfliktusok kezelése. De a rendőrség gyakran karbatett kézzel szemléli az eseményeket, vagy vajdákkal próbál tárgyalni, akik nem képviselik a cigányokat. Vannak kormánypárti polgármesterek, helyi politikusok, akik nem akadályozzák meg az összeütközések kialakulását, utána meg polgárháborút vízionálnak. Nem használtak az Országos Cigány Önkormányzat állandó tüntetései sem a Jobbik ellen. És közben még azt sem tudjuk, hogy kik finanszírozzák a Magyar Gárda hatvan-nyolcvan, néha még több tagjának az utazásait, egyenruháját.
Miközben a cigányság helyzete tovább romlik, a kormányzat pénzt von el azoktól az intézményektől, melyek a felzárkóztatását szolgálnák.
F. F.: Három olyan intézete van a cigány kisebbségnek Magyarországon, melyet cigányok vezetnek, illetve őket szolgálja. Az egyik a pécsi Gandhi gimnázium, a másik a Rádió C, a harmadik pedig a tehetséges cigány diákokat támogató Magyarországi Cigányokért Közalapítvány (MACIKA). Egyik sem kapta meg azt a támogatást, melyet megígértek neki. Pedig a Gandhi gimnázium Európa-szerte elismert, színvonalas intézmény, a Rádió C pedig szinte a cigányság az egyetlen megmaradt kommunikációs eszköze. Most a kormányzat beavatkozik mindhárom intézmény belső életébe, a válságra hivatkozva, és forrásokat von el tőlük.
Napirenden vannak a konfliktusok a cigány szülők és a gyeremekeiket tanító, nevelő pedagógusok között. Mi erről a véleménye?
F. F.: A jelenséget ismerem, és aggasztónak tartom. Sajnos, az oktatáspolitika képtelen megoldani ezt a problémát. Jellemző módon, tanárt eddig soha nem vontak felelősségre hasonló ügyben, holott lehetetlen, hogy csak a szülők voltak a hibásak. Másrészt az is tény, hogy a pedagógusok tekintélye soha nem volt annyira gyenge, mint manapság. Rosszul fizetik és kevéssé becsülik meg a tanítókat, tanárokat. Az oktatás színvonalának országszerte sokat ártott a kis, falusi iskolák felszámolása, amely által megszűnt a cigányság legnagyobb integrációs terepe, hiszen a cigányság 90%-a vidéken él. Elég, ha csak a saját szülőfalumat, Tiszaroffot említem. Üresen áll az újonnan épült iskola és óvoda, és onnan, meg a túlnyomó részt cigányok lakta Tiszaburáról a tizenhat-tizennyolc kilométerre lévő Kunhegyesre viszik a gyerekeket. Nem tudni, hogy a koldusszegény önkormányzatoknak meddig lesz pénze a gyerekek buszoztatására. Ha csődöt jelentenek, megszűnik az iskoláztatási kötelességük? Sajnos, a körzetesítés rendkívül sokat ártott a cigányság oktatásának, ugyanis meggyengítette a helyi közösségeket. A gyerekek kikerültek az otthoni környezetből, lényegében felügyelet nélkül töltik a napjaikat. A lehető leghamarabb meg kellene nyitni a bezárt kisiskolákat.
Ön szerint hogy nézne ki egy hatékony Országos Cigány Önkormányzat?
F. F.: Ennek előfeltétele, hogy ne legyen olyan kormány, mely állandóan beavatkozik az ügyeibe, berendeli a vezetőit és utasítja őket. Most, amikor fel akartuk oszlatni a súlyosan kompromittálódott, szinte kriminalizálódott OCÖ-t, Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke, Kiss Péter, a társadalmi egyeztetésért felelős miniszter és Juhász Ferenc berendelték Kolompár Orbánt és stábját, valamint azt a hat főből álló társaságot, mely a Lungo Dromhoz csatlakozott. Lehordták őket, aztán ígértek nekik egyet és mást, így sikerült megakadályozniuk az OCÖ egyszer már megszavazott feloszlatását. Nem értem, miért érdeke a kormánypártnak, hogy hatalmon tartsa Kolompár Orbánt, akinek a személye vállalhatatlan a cigányság számára. Remélem, nemsokára új politikai irányvonala lesz a cigányságnak. Ez három pilléren nyugszik majd. Először: törvényesség mindenek előtt. Másodszor: szakmaiság, professzionalizmus. Tűrhetetlen, hogy kisegítő iskolát végzett emberek vezessék a cigányokat, akik egytől egyig köztörvényes ügyekben járnak bíróságra. Harmadszor: erkölcsiség, ami lehetővé teszi az egyházak bevonását is a problémáink megoldásába.
Pelle János
