A Vatikán „átveszi” a nős anglikán papokat?
Vegyes érzelmeket keltett, amikor október 20-án a Vatikán bejelentette: kidolgozta a pontos útját-módját annak, hogy anglikánok, ha akarnak, akár tömegesen is, gördülékenyen térhessenek át a katolikus hitre. Mégpedig úgy, hogy a hívek, illetve papok az áttérés után is – a görög katolikusokhoz hasonlóan – követhetik a saját rítusaikat, illetve tanaikat; mindössze annyi feltétellel, hogy elismerjék Róma főségét. A papi nőtlenséghez egyébként oly erősen ragaszkodó Vatikán az anglikán papoknak nemcsak azt engedné meg, hogy katolikus papokként folytathassák, hanem azt is, hogy a feleségüket is magukkal vigyék.
A terv bejelentésekor Rowan Williams canterburyi érsek a Guardian szerint azt mondta: alig két hete, hogy először hallott az egész dologról. „A canterburyi érsek nem mérte fel a dolog lehetséges következményeit” – állítja Hans Küng svájci teológus, akit II. János Pál pápa 1979-ben azért tiltott el a katolikus katedrától, mert bírálta a pápai tévedhetetlenség dogmáját – s azóta is rendszeresen bírálja a pápa tévedéseit. Legutóbb október 28-án tette ezt több európai napilapban – így a római La Repubblicában és a londoni The Guardianban – megjelent „A római hataloméhség megosztja a kereszténységet és árt a katolicizmusnak” című cikkében.
Hans Küng © AP |
Éppen tíz éve, 1999. október 31-ikén a reformáció emléknapján (annak a napnak az évfordulóján, amikor Luther Márton kiszögezte tételeit a wittenbergi vártemplom kapujára, s ezzel útjára indította a reformációt) a katolikusok és protestánsok (köztük az anglikánok is!) együtt ünnepeltek. Augsburgban aznap a Lutheránus Világszövetség és a vatikáni Keresztény Egységet Előkészítő Főpapi Tanács közös bizottsága – másfél évtizedes előkészítés után – közös nyilatkozatban vonta vissza egymás némely tanainak korábbi elítélését. Az augsburgi nyilatkozat volt az addigi legnagyobb eredmény az a kereszténységben végbement egyházszakadások és vallásháborúk okainak felszámolására és az egyház egységesítésére törekvő ökumenikus mozgalomban.
A Dominus Jesus körlevél borítója |
Ratzinger és Küng a hatvanas években kollégák voltak a tübingeni katolikus egyetemen, s mindketten részt vettek, fiatal teológiai tanácsadóként, a II. Vatikáni Zsinaton. Később szétváltak útjaik: Küngöt II. János Pál pápa nem sokkal hivatalba lépése után, 1979-ben eltiltotta az egyház nevében való tanítástól, míg Ratzingert 1981-ben a Hittani Kongregációnak az élére nevezte ki. Küng az egyházi katedrát államira cserélte, de Tübingenben maradt; termékeny munkásságát a keresztény felekezetek közeledését célzó ökumenikus mozgalomnak, illetve a vallások közötti dialógusnak szentelte.
Az immár a pápaság és a hittani kongregáció hivatásos bírálójának számító Küng szerint, amit a Vatikán most az anglikánokkal csinál, az nem tisztességes, nem szemmagasságban történő párbeszéd, ami az ökumenizmust eddig jellemezte, hanem olyanfajta lélekhalászat, amely ellentmond az ökumenikus vallásközi párbeszéd elveinek. Amitől függetlenül persze a katolikusok mondhatják (igaz, Küng is katolikus, de ő nem mondja), hogy Péter apostol, Róma első püspöke is halász volt, akkor is halászott, amikor Jézussal találkozott, aki így szólt hozzá: „Kövessetek engem, és azt mívelem, hogy embereket halásszatok.”
Ernesto Lozada Angliában élő perui művész/anglikán pap feleségével. © © www.soultravellodge |
|
A teológus bíráló szavai nem maradtak válasz nélkül. A cikk megjelenésének másnapján, október 29-én az Osservatore Romano, a Vatikán napilapja szerkesztőségi cikkben marasztalta el Küngöt, akinek cikke „hazugságokat és pontatlanságokat” tartalmaz. De ennél is fontosabb, hogy október 31-én William Levada, a Hittani Kongregáció prefektusa – e poszton a jelenlegi pápa utódja – néhány dolgot tisztázni látott szükségesnek a kifogásolt emberhalászattal kapcsolatban. Levada többek között kifejtette: az egyház továbbra is elkötelezett a cölibátus fenntartása mellett, és a házas anglikán papokat a katolikus egyház esetről esetre, egyéni elbírálás alapján, s nem tömegesen fogja átvenni a katolikus egyházba.
Gerlóczy Ferenc