2009. augusztus. 10. 06:30 Utolsó frissítés: 2009. augusztus. 10. 08:19 Vélemény

„A kilakoltatók tíz percet adtak, és egy szemeteszsákot”

Rémtörtének elevenednek meg a tévében, kilakoltatott családok rögtönzött sátorban húzzák meg magukat, miután egyik napról a másikra az utcára kerültek. Ha kell, verőlegények „beszélik rá” az adósokat, vegyék a cókmókjukat és tűnjenek el házukból, lakásukból. Lénárd Mariann az immár hat éve működő Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete vezetőjeként igyekszik segíteni a devizahiteleseknek. A „hiénaárverések” azonnali leállítását, a felmerült veszteségek igazságos elosztását szorgalmazza, a lakosság, a kormány és a korábban hatalmas nyereséget besöprő bankok között.

hvg.hu: A kilakoltatások felgyorsultak az elmúlt hónapokban. Az idén eddig 12-15 ezer lakást árvereztek el a családok feje fölül, miután képtelenek voltak fizetni a törlesztőrészleteket. Mintegy 750 ezer devizahiteles egzisztenciája változatlanul cérnaszálon lóg, közülük 300 ezren már több mint egy hónapja nem törlesztettek. A mostanihoz hasonló szívszaggató jeleneteket utoljára az 1930-as évekbeli felvételeken lehetett látni. Mi történik itt?

Lénárd Mariann: Számos pénzügyi szolgáltató működik a magyar hitelpiacon, akik arra szakosodtak, hogy a kereskedelmi bankok pénzét helyezzék ki az ügyfeleknek. Tőlük nagyon könnyű volt hitelhez jutni, jövedelemigazolás nélkül, vagy akár bemondott jövedelemmel is felvehettek kölcsönt az ügyfelek. Ezek a cégek nyíltan a lakások megszerzésére mentek rá, az ingatlanok értékének ötven százalékát fogadták el a kölcsönök fedezetéül, vételi opcióval. Vagyis kikötötték, ha az adós nem képes fizetni a kölcsön részleteit, az ingatlan a hitelező tulajdonába kerül. Ezek a szolgáltató cégek bonyolítják le az ingatlanárveréseket, s játszanak össze – feltételezések szerint – az elkótyavetyélt lakások megszerzésében érdekelt maffiózó csoportokkal, vagyis a bedőlt hitelesek ingatlanjait még az elárverezésük előtt igen jutányos áron kiközvetítik. Vannak, akik így a valós érték feléért jutnak ilyen lakásokhoz.

Lénárd Mariann
Naponta 100-150 levelet kapunk, ezeknek mintegy 80 százaléka a pénzügyi szolgáltató cégekkel kapcsolatos panasz: a családok jelzik, hogy felmondták a hitelüket, és azzal fenyegetik őket, hogy hatvan-kilencven nap alatt az utcára teszik őket, ha nem törlesztik egy összegben az adósságukat. Volt, akinek tíz percet adtak, és egy szemetes zsákot. Ami felháborító, hogy teszik ezt ezek a cégek mind a mai napig büntetlenül. És még azt is megakadályozzák, hogy az adósok vevőt szerezzenek a lakásukra. Pedig egy ilyen tranzakció végén, ha egy-egy család el is veszíti az otthonát, még mindig marad valamennyi pénze ahhoz, hogy újrakezdhesse az életét, és ne veszítse el teljesen anyagi, erkölcsi méltóságát. Egyesületünk a bajba jutottak számára megpróbál birtokvédelmet kérni a helyi jegyzőtől, de ritkán jár sikerrel.

Meggyőződésünk szerint a hiénaárveréseket sürgősen fel kellene függeszteni, ez lenne az érdeke valamennyi tisztességes pénzügyi vállalkozásnak. De ahhoz, hogy az állam hatékonyan felléphessen a pénzügyi szolgáltató cégek ellen, a lehető leghamarabb ki kellene bővíteni a PSZÁF jogkörét. Ezt a kormánynak évekkel ezelőtt meg kellett volna tennie. A dolog sürgető, ugyanis félő, hogy hamarosan tömegessé válik a hitelek bedőlése.

Kergessétek el a kilakoltatókat!

Az Otthonvédők Összefogás – több civil szervezet ernyőszervezete – követeli a kilakoltatások azonnali leállítását, fizetési moratórium kimondását, olyan megoldás kidolgozását, amely lehetővé teszi, hogy az adósok megőrizzék otthonukat, és erejükhöz mérten törleszteni tudják adósságukat. Közvetlen párbeszédre hívják Bajnai kormányfőt és sürgetik az országgyűlés rendkívüli ülésének mielőbbi összehívását.

Javasolják: a lakóterületek kisebb egységeiben élő, egymást legalább látásból ismerő emberek fogjanak össze, alakítsanak Gyorsreagálású Önvédelmi Zónákat. Amint valahol megjelennek a kilakoltatók, „40-50 elszánt, bátor és fegyelmezett férfi” kergesse el őket. Említést tesznek 720 ezer díjhátralékosról, akiknek csaknem egyharmada fél millió forintnál is többel tartozik.

hvg.hu: Az eladósodás igazi méreteivel az emberek többsége nincs is tisztában. Önnek milyen adatai vannak?

L.M.: Mi is csak a bajba jutott csoportokat látjuk, nincs rálátásunk a teljes hitelezési piacra. De nem vitás, a bajba jutottak száma drámaian nőtt az utóbbi évben. A jelzáloghitelesek 850 ezer szerződésének kb. 70-75 százaléka devizahitel. Ennek a csoportnak egy jelentős része nem tud, vagy csak irtózatos nehézségek árán tud törleszteni. Nem igazán jelent megoldást a krízisalapból nyújtott segítség sem, túlságosan csekély összegekről van szó, csak a mindennapi gondokat tudja enyhíteni, a hitelterhek könnyítésére nem alkalmas. A svájci frankban és jenben történt eladósodás mértéke „hugarikum”, külföldi újságírók hetente keresnek meg bennünket, erről akarnak tájékozódni. Egyszerűn nem értik, hogyan lehetett forintban szerzett jövedelmekből devizában eladósodni, úgy, hogy az adósok jövedelmi viszonyait, terhelésük várható következményeit a bankok szinte alig vették figyelembe. Persze a forinthitelesek sem jártak jobban, a kamatemelések miatt sokkal többet fizettek vissza, mint azok, akik devizában adósodtak el.

hvg.hu: Végül is milyen célokra vették fel ezeket a „kiközvetített” hiteleket az emberek?

L.M. : Szinte mindenre vettek fel hitelt, a lakás- és autóvásárlástól kezdve más fogyasztási cikkek finanszírozásáig. De a legjellemzőbb a szabadon felhasználható jelzáloghitel volt, mellyel a megélhetésükből hiányzó összegeket pótolták, gyakran túlzottan is. A hitelkárosultak durván 80 százaléka ilyen, és ők többnyire a lazább feltételeket diktáló pénzügyi vállalkozásokhoz fordultak. Statisztikáink szerint 2008-ban a hitelfelvételi kedv augusztusban és szeptemberben volt a legnagyobb, amit a gyerekek iskolakezdése indokolt, illetve az egész évben maguk előtt görgetett hiányok pótlása, például a megemelkedett rezsiköltségek kifizetése. Természetesen súlyos hiba volt az emelkedő megélhetési költségek miatt eladósodni, de sokak számára úgy tűnt, bátran élhetnek ezzel a lehetőséggel. Az eladósodás oda vezetett, hogy egy családon belül nem egy, hanem számos hitelt kellett törleszteni, s valóságos”adósságlavina” alakult ki. Ráadásul a válság nyomán sok családban a kenyérkereső elvesztette állását, ezek a családok vannak most nagy bajban, az ő körükben történnek meg a kilakoltatások.

Ráadásul most már a kis- és középvállalkozókat is elérte a válság. A kkv-szektor most kezd bajba jutni, hiszen sorozatosan mondják fel a hiteleiket. A kisebb cégek ráadásul úgy adósodtak el, hogy a tagok személyes vagyonukkal felelnek a hitelekért. Ha egy mód van rá, meg kell menteni ezeket, ellenkező esetben munkahelyek tömegei mennének veszendőbe. Országszerte külön irodákat állítottunk fel, amelyek csakis ezzel a problémákkal foglalkoznak.

Bérlakás-portfolió a bankoknál? (Oldaltörés)

hvg.hu: Egyesek azt javasolják, hogy a kereskedelmi bankoknak veszteségként „le kellene írniuk” a beragadt hitelek egy részét, már csak azért is, mert előzőleg óriási összegeket kerestek a kölcsönök kihelyezésén.

L.M.: Bízunk benne, hogy a bankok fontolóra veszik ezt a javaslatot. Tekintettel arra, hogy az eladósodás lassan minden harmadik magyar családot érinti, össztársadalmi problémáról van. Szomorú, hogy családok megmentésén kell gondolkodni akkor, amikor a felnőtt tagjai dolgoznak, de a megemelt részletek törlesztése meghaladja az erejüket. Szervezetünk kezdettől fogva azt az álláspontot képviselte, hogy az ügyfeleknek, a kormánynak és a bankoknak együttesen kell megoldást találniuk. Egyharmad részben mindenkinek vállalnia kellene a rá eső felelősséget, illetve ennek megfelelő kármegosztást kell kialakítani a devizahitelek támogatott forintárfolyamon történő átváltása során. Örömmel mondhatom, hogy néhány bank elfogadta javaslatainkat, és felismerte, jobban jár, ha az ügyfél, ha kevesebbet is, de továbbra is rendesen fizet, mint ha elárverezteti a lakását. Amennyiben a bankok elfogadnák azt a magatartási kódexet, melyet a kormány javasol nekik, és érdemben tárgyalnának az adósaikkal, a „beragadt” hiteleknek legalább a felét meg lehetne menteni.

hvg.hu: Konkrétabban, mit javasolnak?

L.M.: Azt javasoljuk a bankoknak, hogy az árverésre szánt ingatlanokat tartsák saját tulajdonban – ha már a jelzálogjog miatt az övék lett –, így az eredeti tulajdonos szociális bérlakásként visszabérelhetné korábbi otthonát. A bank pedig bevételhez juthatna. A bérlakásokat portfólióba gyűjtve erre szakosodott cégek kezelhetnék, később új – nem bedőlt hitelesekről rájuk szállt – ingatlanokkal egészítve ki. A hosszú távú megoldást úgyis a bérlakásállomány növelése jelenti, hiszen a lakosság jelentős százaléka a válság múltával sem tud majd saját lakást venni, illetve fenntartani.

Pelle János

Itthon Bábel Vilmos 2024. november. 28. 17:21

A Tiszának rengeteg pénzre van szüksége

Magyar Péteréknek milliárdok kellenének a 2026-os kampányra, ha tartani akarják a lépést riválisaikkal. A szükséges pénzt csak adományokból tudják összeszedni, az államtól nem fognak kapni. A magyar elit nagy része az államtól függ, és nem fog oldalt váltani, ha nem biztosak abban, hogy nemsokára másnál lesz a kasszakulcs. Magyarék feladata: jó befektetésnek kell látszani. Szombaton jön ki a párt friss átláthatósági jelentése, és kiderül, hogy az elmúlt hónapokban ez mennyire sikerült nekik.