Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Babarczy Eszter: Miért nem kell a kisebb Parlament?
Volt a kormánynak egy előterjesztése. Csöndben bukott el 2009. június 22-én. Csöndben, de nem a megszokott módon, ugyanis ezúttal az Igazságügyi Minisztérium által benyújtott tervezetre a Fidesz és a KDNP képviselői, valamint az MDF Dávid Ibolya-ellenes szárnya nyomott IGEN-t, míg a szocialisták többsége tartózkodott, az SZDSZ pedig egy elszánt NEM-mel erősítette meg a demokrácia melletti elkötelezettségét. (Cikkünk szerzője utóbb több ponton kiigazította cikkét, így a változatlanul hagyott eredeti szöveg mellett keretes írásban ezt is közöljük - a szerk.)
| Kedves Olvasó! |
Elnézést kérek a hibáért, amelyet elkövettem. Két szavazás adatait összetévesztettem, s ennek folytán gyanúsítottam meg az MSZP-t és az SZDSZ-t azzal, hogy az egyszerűsített, listás szavazási rendszert nem támogatták, míg azon morfondíroztam, vajon mi ütött a Fideszbe, hogy támogatta. De nem, mégsem fordult fel a világ rendje. |
De nem azért írom én ezt a cikket, hogy feltegyem azt a naiv kérdést, vajon lehetséges-e, hogy a parlamenti frakciók saját párt- és egyéni érdekeiket képviselték ez esetben? Nem mondom, hogy nem várnék el némi önmérsékletet, de nem szeretném moralizálással untatni a kedves olvasót. A fájdalmam a következő: erről a beadványról gyakorlatilag nem volt vita, sem az országgyűlésben, sem – ami fontosabb – a magyar sajtóban. Pedig a következő választáson (ceterum censeo, minél hamarabb, annál jobb) az a kérdés is eldőlhet, hogyan alakul húsz évvel az első szabad választások után a magyar pártstruktúra. Amíg a jelenlegi választási rendszer él, addig új pártoknak rendkívül nehéz átvinni a küszöböt.
Az egyéni képviselőség azt jelenti, hogy jelentős előnyben van az a párt, amely minden választókerületben kiépítette a maga mélyreható személyi infrastruktúráját (hogy finoman fogalmazzak). A mélyreható személyi infrastruktúra (a „jó embereink”) a következő módon állhat elő: 1. mi voltunk a pártállam, és örököltük a jó embereinket. 2. egyes választásokon erősek voltunk, és az önkormányzatokban, a helyi gazdaságban maradtak embereink. 3. meg tudunk venni helyi embereket, akik látnak fantáziát a politikai karrierben. 4. meg tudnak venni minket helyi emberek, akik látnak fantáziát a politikai karrierben.
| Csendben kimúlt |
| A még a Gyurcsány-kormány által beterjesztett javaslat értelmében a parlamenti képviselők létszáma a jelenleg 386-ról 199-re csökkent volna. Ebből 176 képviselőt egy fordulóban, megyei listáról választottak volna a szavazók, 23 fő pedig a mandátumot nem eredményező szavazatok összesítéséből, országos listáról került volna be a kisebb parlamentbe. A kormány számításai szerint a jelenlegi választási rendszer melletti 8 milliárd helyett a kisebb parlamenttel 4 milliárd forintba került volna egy választás. Az új rendszerben is megmarad volna a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos választási küszöb, viszont az egyfordulós, tisztán listás választással megszűnt volna 2010-től a választások érvényességi és eredményességi küszöbe. |
A listás választás hatására a pártprogramok felértékelődhetnek a helyi infrastruktúrával szemben (elég a pártot eladni, nem kell még a jelöltre is külön figyelmet fordítani). Egy új pártnak ez kedvező. De kedvező-e nekünk egy új párt?
Másfél évvel ezelőtt azon a nézeten voltam, hogy új párt alapítása helyett a kiüresedett két kis pártot kéne feljavítani (bár jeleztem, hogy a Védegylet és a Humanista Párt egyesüléséből létre tud jönni egy viszonylag életképes erő), mert a választási rendszer új párt indulását szinte lehetetlenné teszi – és ha mégis sikerül, abban sem feltétlenül lesz sok örömünk. A kétségeim nem változtak, de a voksomat most mégis máshol tenném le. A szó minden értelmében. A balközépen hely nyílt az elmúlt egy év öngyilkos politikája után. Ez egyben meg is magyarázza, miért úgy bukott el a mai indítvány, ahogy elbukott. A Fidesz már elvesztette a játszma első fordulóját a saját versenytársával szemben. Lehet, hogy a Jobbik profitálhatna egy listás választásból, de kételkedem benne. A Jobbik – hacsak nem folytatja a jelenlegi elit a megszokott katasztrofális politikát – pont ennyit ér: Magyarországon a szélsőjobboldali eszmék támogatottsága nem fogja elérni a 20%-ot. A potenciális új versenyzők már nem a Fideszt, hanem az MSZP-t és az SZDSZ-t fenyegetik. Naná, hogy nem fognak maguknak konkurrenciát csinálni!
Babarczy Eszter
