Bevándorlás Magyarországra
A Magyarországra érkező emigránsokkal szemben meglévő mentális akadályok eltüntetése még hátravan – hangzott el a Demos Magyarország által szervezett, A bevándorlás jövője Magyarországon című budapesti konferencián, ahol tessék-lássék szemlélete miatt a sajtó is megkapta a magáét.
Dessewffy Tibor |
Az OECD-tagállamok közül Magyarország lakossága csökken a legmeredekebben, és ezt a csökkenést – bár több a be- mint a kivándorló – a bevándorlás nem kompenzálja, fejtette ki Hajduk Annamária politológus, a Demos Magyarország kutatója. Bevándorló alatt az értendő, aki több mint egy éve huzamosan, nem turisztikai céllal tartózkodik Magyarországon. Menekült alatt pedig az, akit származása, nemzetisége, vallása, bizonyos társadalmi vagy politikai csoportbeli tagsága miatt üldöztek és ezért menekülésre kényszerült.
A genfi egyezmény szerint Magyarországnak kötelessége befogadni a menekülteket, a bevándorlókra ugyanakkor ez nem érvényes – húzta alá Hajduk. Jelenleg körülbelül 166 ezer külföldi él Magyarországon, az összlakosság mintegy másfél százaléka, s ez jóval alacsonyabb, mint Ausztriában vagy Németországban, ahol ez az arány körülbelül nyolc százalék. Ráadásul a 166 ezer ember jelentős része az elcsatolt országrészekből érkezett magyar. A politológus figyelmeztetett: a munkaképesek aránya 2005 és 2020 között hat-hét százalékkal csökken Magyarországon, ugyanakkor – s ez csak egy példa – a líbiai kormány becslése szerint Líbiából kétmillió ember szeretne bevándorolni az EU-ba.
A Tárki fölmérése szerint a magyar társadalom egynegyede-egyharmada idegenellenes. A Demos szakértője szerint szükség van a magyar társadalom toleranciaszintjének növelésére. A bevándorlókat sújtja a diplomák honosítása és a munkavállalással járó bürokratikus nehézségek. A Demos egyik fölmérése a magyar mint idegen nyelv oktatásának fontosságát mutatja ki. Körülbelül tizenkétezer bevándorló gyerek él Magyarországon, s mintegy egyharmaduk nem magyar – derült ki Hajduk előadásából.
Magyarországon a migrációról szóló közbeszédben erőteljesen megjelenik egyrészt a menekültügyi érvrendszer, másrészt az, hogy – tekintettel a magyarok magas arányára a bevándorlók közt – a magyarországi migráció speciális jelenség, ahol helye van a nemzeti felelősségvállalásnak – vélekedett Kováts András szociálpolitikus, a Menedék Egyesület igazgatója. Szerinte a témával kapcsolatos vitában alig jelent meg a munkaerő bevándorlása mint szempont. Annál több szó esett a migráció kontrolljáról. A dilemma 1993-ban és 1997-ben is lényegében ugyanaz volt: a nemzetközi kötelezettségvállalás és a közrend védelme került egymással konfliktusba a politikai vitában. A 2007-es parlamenti vitában megjelent érvként az EU-kompatibilitás szükségessége is. A demográfiai szempontok talán csak egyszer merültek fel a témához köthető politikai diskurzusban: egy SZDSZ-es képviselő érvelt azzal 2003-ban, hogy a társadalombiztosítás fönntarthatósága érdekében a bevándorlás kifejezetten jó dolog.
„A Ludmillákat és a Leilákat csak óvatosan fogadjuk be!” – idézte negatív példaként Boross Péter volt miniszterelnököt Tóth Judit jogász, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársa, a Szegedi Tudományegyetem docense, migrációs jogi szakértő. Szerinte késik a téma társadalmi fontosságának fölismerése. Tóth felvetette: változóban van-e az a – korábban általános – szemlélet, hogy Magyarország tranzitország, s mint ilyennek nem nagyon kell foglalkoznia a migráció kérdésével? „A kérdéshez való mentális hozzáállás a legfőbb akadálya Magyarországon az emigránsok beilleszkedésének” – tette hozzá. Úgy vélte, az emigránsok beilleszkedését segítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés hagy kívánnivalót maga után, ráadásul kimutathatatlan, hogy a központi költségvetés mennyit költ a beilleszkedésre. Az emigránsok beilleszkedésének egyik akadálya a társadalmi kontroll és a társadalmi nyilvánosság hiánya. „A sajtó ezt a témát legfeljebb rendészeti vagy botrányszempontból tárgyalja” – állította. „A mentális akadálymentesítésre mikor kerül sor?” – tette föl a kérdést zárásként.
Emigránsok helyzete Európában. Magyarország a középmezőnyben © MIPI 2007 |
Hat szempontot állított föl: az emigránsokkal szembeni egyenlő bánásmód, azaz antidiszkrimináció (85), a letelepedés engedélyezése (50), családegyesítés (50), hozzáférés a munkaerő-piachoz (40), az állam-polgárság megadása (36), részvétel a közügyekben (29). (Zárójelben a kutató Magyarországra vonatkozó becslése, 100 a maximum). Huddleston szerint legjobb a helyzet az antidiszkrimináció terén, legrosszabb az emigránsok politikai részvételét illetően.
Kováts András © Szegő Péter |
A hvg.hu kérdésére, miszerint azért nem kaphatnak-e automatikusan magyar állampolgárságot az elcsatolt országrészek idetelepülő magyarjai, mert a mindenkori magyar politika azt akarja elérni, hogy a magyarok szülőföldjükön maradjanak, a szociálpolitikus úgy reagált: ez a szándék explicit módon nem jelent meg a kormány politikájában. Hozzátette: az állampolgárság automatikus megadásának nagyon komoly nemzetközi jogi következményei lennének.
Szegő Péter