2008. november. 03. 10:41 Csikász Brigitta Utolsó frissítés: 2009. március. 18. 12:14 Vélemény

Beszél-e az Aranykéz utcai robbantás gyanúsítottja?

Két hónapon belül bármikor kiadhatják hazánknak a Prága közelében elfogott Jozef Rohacot, akinek köze lehetett az 1998. július 2-án történt Aranykéz utcai robbantáshoz és egy gyilkossági kísérlethez. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a férfit el is tudják ítélni, ugyanis közvetlen bizonyíték nincs ellene. Ráadásul a nyomozás irányítói közül szinte senki sincs már a rendőrségen.

Egyelőre nem tudni, ki kapja majd a Budapesti Rendőr-főkapitányságon (BRFK) a feladatot, hogy az 52 éves szlovák Rohac (gúnynevén Patkány) révén megpróbálja felderíteni a tíz évvel ezelőtti robbantásos merényletet. A hezitálás nem meglepő, hiszen az akkoriban a testületnél dolgozók többsége nyugdíjba ment, így az Aranykéz utcai bűncselekményben egykor folytatott nyomozás irányítói sincsenek már a BRFK-n.

A négy halálos áldozatot követelő robbantásban mindig is szeretett volna a rendőrség eredményt felmutatni, de ez az évek múlása miatt nem sok reménnyel kecsegtetett. A sokak által már halottnak hitt Rohac váratlan lebukása ezért meglepetést okozott. Ez egyébként rendőri vélemények szerint leginkább annak köszönhető, hogy mára megváltoztak az erőviszonyok, s a bűnöző elvesztette azt a biztos – személyi, anyagi és politikai – hátterét, amely a bujkálását lehetővé tette. Egyes szakmabeliek szerint ha Josef Rohac hosszú évekig meg tudta húzni magát, akkor nem véletlen az előkerülése sem, és az elfogását előkészítették. Ezt a verziót erősítheti az az információ, hogy a magyar rendőrségen mintegy három hónapja vették elő a 2001-ben lezárt bűnügy aktáit.

A Patkány bűntettei
Rohac számláján tíz gyilkosság, több robbantás, egy börtönlázadás kitervelése és emberrablás szerepel. A szlovák hatóságok hivatalosan egy volt rendőr, megölése miatt keresték Rohac-ot. A körözést azonban 2002-ben visszavonták, mert amnesztiát hirdettek az ügyben.
Rohac tehát nemsokára megérkezik hozzánk, de kérdés, hogy hajlandó lesz-e szóba állni a nyomozókkal. A robbantás után felállított magyar nyomozócsoport egyik volt tagja pedig attól tart, hogy a bűnöző, aki minden információval rendelkezik, esetleg beszélni kezd. Ezzel ugyanis megbolygatja az elfeledhetőnek és megúszhatónak vélt merénylet elméletét, s azok, akiknek közük lehet hozzá – és még élnek –, most kénytelenek valamilyen módon lépni, hogy mentsék magukat. És ez nem csak az Aranykéz utcai merénylet miatt lehet így, hanem a jobboldali politikusok (Szájer József és Torgyán József lakásánál), valamint a Fidesz-székháznál történt robbantás kapcsán is, hiszen az ezeknél a bűncselekményeknél használt robbanóanyagok megegyeztek.

Mindenesetre érdekes dolgok derülhetnének ki ezekkel az ügyekkel kapcsolatban is, ha Rohac nyelve megered, ám erre kevés az esély. Leginkább azért, mert a Patkány nem egyszerű bűnöző, amit jelez egy évtizedes sikeres rejtőzködése is. Ráadásul társai között volt olyan, aki a szlovák titkosszolgálatnak dolgozott, sőt lehet, hogy Rohac is az ő emberük volt. Emellett a férfinak törvényes gazdasági vállalkozásai voltak, amelyek működtetése, felügyelete nehéz, ha bujkálnia kell – igaz, a Patkánynak Szlovákiában nem is volt erre szüksége.

A legvalószínűbb, hogy Rohac kivár, felméri, mi várhat rá, mivel akarják "megkínálni", s ettől függően dönti majd el, hogy dalol-e a rendőröknek. Rohacra egyébként is valószínűleg csak annyit tudnak majd rábizonyítani, hogy az Aranykéz utcai merénylet idején Budapesten járt. A Seres Zoltán elleni 1997-es robbantás ügyében találtak ugyan Rohactól származó ujjlenyomatot, de a vállalkozó elleni halálos lövéssorozat leadása nem köthető hozzá.

Konkrétan annyi derült ki a nyomozás során, hogy a Béke Szállóba bejelentkezett öt külföldi állampolgár, három szlovák és két ukrán. Külön időpontokban érkeztek, s mindegyikük néhány napra vett ki magának szobát. A hotel biztonsági embere – egy volt rendőr – gyanúsnak találta a vendégek viselkedését, többek közt azt, hogy a magyar alvilág akkori prominens vezetőivel folytattak tárgyalásokat, ezért értesítette a Szervezett Bűnözés Elleni Központot. A szálloda biztonsági kamerái felvételeit végignézve pedig a Szervezett Bűnözés Elleni Osztály munkatársai felismerték Rohacot, aki egyébként társaihoz hasonlóan saját nevén jelentkezett be a hotelbe. A nyomozók tudták azt is, hogy a társaság tagjai egy zöld, diplomata rendszámos autóval közlekedtek, s hogy az Aranykéz utcában felrobbantott Polskit hamis papírokkal a banda egyik tagja, Hamala vásárolta meg.

A nyomozás itt nagyjából el is akadt, mert a merénylet után egy héttel Berta Attila budapesti rendőrfőkapitány bejelentette a sajtónak, hogy szlovák bűnözőket gyanúsítanak Boros Tamás és három ártatlan áldozat felrobbantásával.

Ezek az információk viszont nem elegendőek ahhoz, hogy alátámasszanak vele egy büntetőeljárást, s meggyanúsítsák, majd elítéljék Rohacot. Mivel pedig kézzelfogható bizonyíték nincs a Patkány ellen, nem is lehet annyira megijedve, hogy a kiadatása után vádalkut próbáljon kötni a magyar rendőrökkel. És ha beszélne is Rohac – a bizonyíték hiánya miatt –, azzal sem biztos, hogy sokra mennek a nyomozók.