Suchman Tamás Gyurcsányról és az SZDSZ-ről
Suchman Tamásról megjelent, hogy sürgette az előrehozott választásokat és Gyurcsány Ferenc lecserélését, de ezt az MSZP-s képviselő tagadja. Tisztában van azzal, hogy pártja rendkívüli körülmények között vállalkozik a kisebbségi kormányzásra, amely csak akkor lehet sikeres, ha tartós együttműködést képes kiépíteni egyetlen szóba jöhető partnerével, az SZDSZ-szel.
Suchman és Gyurcsány Ópusztaszeren. Új honfoglalás? |
hvg.hu: Mi történt az MSZP legutolsó elnökségi ülésén? Ellentmondó hírek szivárogtak ki.
Suchman Tamás: Nem voltam ott az ülésen, nem vagyok a testület tagja. Nem igaz, hogy előrehozott választásokat sürgettem. Viszont a kisebbségi kormányzásról több helyen is kifejtettem a véleményem. Szerintem a problémát mélyebben kell elemezni, s az elmúlt időszakban, az ismert fejlemények miatt erre nem került sor. Két dolgot kell előzetesen tisztázni. Az első egy elméleti jellegű megállapítás. Úgy tűnik, a magyarországi rendszerváltásnak semmiféle modellje nem volt, és most tisztázni kell, hogy merre menjünk tovább. A kerekasztal-tárgyalásokkal, illetve az Antall-Tölgyessy-paktummal lefektetett sínek mára elfogytak, és most a mozdony megállt. Bárki lenne kormányon, ugyanabban a helyzetben lenne, mint most mi: újra kell értelmezni az 1989-90-es döntéseket, és létre kell hozni azt a modellt, amelyet meg kívánunk valósítani. Ez a teljes magyar politikai elit felelőssége és feladata. Második megállapítás, amely az elsőből következik: baj van a politikával mint közeggel. A pártoknak kivétel nélkül nemzeti elkötelezettségű politikát kellene folytatni, de az ellenzék nem ezt teszi. Kizárólag a hatalom megszerzésére koncentrál, nem törődik az ország fontos dolgaival. Legalábbis az elmúlt hat évben nem láttunk erre példát.
hvg.hu: A kormánypártokat mindig nagyobb felelősség terheli. Ráadásul úgy tűnik, hogy most már a koalíció is felbomlik.
S. T.: A koalíciós kormányzás problémáiról szólva nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az ellenzék állandó nyomás alatt tartotta a kormányt és politikája folyamatosan radikalizálódott. Még a szélsőséges jelenségek, az újnáci mozgalmak megítélésében sem sikerült konszenzusra jutnunk a Fidesszel. A helyzet most, amikor az ország óriási kihívás előtt áll és az EU támogatások segítségével ciklusokon átívelő fejlesztéseket lehetne megvalósítani, különösen súlyossá vált. Sajnos, az ország fő figyelmét nem a 2013-ig tartó nagyszabású programok kötik le, hanem a politika törzsi háborúi. Az ellenzék támadásai belföldön övön aluliak, de Orbán Viktor külföldön sem kíméli a kormányzó pártokat. Jellemző, hogy Horn Gyula hasonló helyzetben, külföldön soha nem bírálta a magyar politikai életet, annak résztvevőit.
hvg.hu: Az ellenzék szerint a jelenlegi válság fő oka az, hogy annak a programnak, amellyel az MSZP 2006 tavaszán a választásokat megnyerte, éppen az ellenkezőjét valósítja meg.
S. T.: Balatonőszödi hozzászólásom most nyilvánosságra került része éppen erről szólt. 2006 május végén nem kifogásoltam azokat a konkrét, a választási programtól eltérő lépéseket, amelyeket Gyurcsány Ferenc felvázolt, de azt mondtam, hogy ez a fajta őszinte szembenézés a tényekkel hiányzott a magyar politikából az elmúlt tizenhat évben. Jeleztem, hogy ha azzal állunk elő, hogy mindent tegyünk a helyére, akkor ehhez nem kapunk politikai támogatást, mert a társadalom állapota ezt nem teszi lehetővé. A szociális gondoskodást és az állam szerepét csak nemzeti konszenzus alapján lehet újragondolni, és nem vállalhatjuk fel azt, hogy embereket nyomorba taszítjuk. Azt mondtam Őszödön, hogy a miniszterelnök politikai programjának megvalósításához sokkal szélesebb politikai bázisra van szükség, és ha így is belefogunk, akkor nagyon nagy bajok lesznek. Most is ugyanúgy van, mint 2006 májusában: nem olyan sem az értelmiség, sem a média állapota, és persze a pártok közötti együttműködés sem, ami alapul szolgálhatna egy nagyszabású reformprogramhoz. Ezzel a politikusok a rendszerváltás óta tisztában vannak, ezért is söpörtek 1990 óta annyi kényes kérdést a szőnyeg alá. Most egy felzaklatott társadalom néz szembe ugyanazokkal a problémákkal, amelyeknek a megoldásához már a kilencvenes évek elő felében hozzá kellett volna látni. Kérdés, hogy a tényleges kisebbségi kormányzással most mire megyünk. Ilyenre még nem volt példa nálunk, eddig csak „kvázi-kisebbségi” kormányaink voltak. Azt a kisebbségi kormányzást, amelyre most a miniszterelnök vállalkozik, csak átmeneti jellegűnek tartom. Ahhoz, hogy működőképes legyen, ne bukjon meg néhány hónapon belül, valódi szerződésre van szükség az SZDSZ-szel, illetve helyre kell állítani a koalíciót. Gyurcsány nem elégedhet meg a liberálisok ígéretével, hogy „majd támogatlak, ha jónak látom”. Ha nem sikerül az SZDSZ ennél konkrétabb elkötelezettségét biztosítania, nincs más lehetőség, le kell mondania. Amennyire ismerem, feltételezem róla, hogy ha ezzel a helyzettel szembesül, visszavonul, európai politikushoz méltóan viselkedik.
hvg.hu: Úgy tűnik, európai partnereink is kivárnak, fenntartásokkal fogadják a szocialista párt kísérletét megfogyatkozott hatalma megtartására.
S. T.: Az Európai Unió maga is bizonytalankodik. Reformok előtt áll, s nem tudja megvédeni gyengébb tagjait a nemzetközi pénzügyi válság következményeitől. Most úgy állunk, hogy az amerikai dollár árfolyamát az euróhoz igazítják, amit Európának kell megfizetnie. Persze, hogy Brüsszelben ilyen körülmények között tartanak egy magyar kisebbségi kormánytól, különös tekintettel arra, hogy a koalíciós együttműködés összes problémája most, a harmadik kormányzati ciklusban jött elő. Úgy látszik, az MSZP és az SZDSZ közötti hosszú házasság most került válságba. De ettől még a szocialistáknak ideológiailag és gazdaságfilozófiai téren nincs más partnere, mint a liberálisok. Ugyan a konzervatívoknak van progresszív szárnyuk is, de még az ő felfogásuk is távol áll a baloldali pártokétól, így velük nem lehet összefogni. A koalíciós pártok közötti konfliktus alapvető oka nem az, hogy Gyurcsány Ferenc és Kóka János már nem tud együtt kormányozni. A probléma az 1994 óta felhalmozódó ellentétekre vezethető vissza, és a feszültségek nem most két éve jelentkeztek először.
hvg.hu: A 2002 óta folyamatosan kormányzó pártoknak szembe kell nézni azzal, hogy jó néhány évet eltékozoltak. És az alagút végét még most sem látni.
S. T.: Történelmi léptékkel mérve az egy, két vagy három év nem sok, de az emberek életében nagyon is sok. Távolról sem biztos azonban, hogy a jelenlegi helyzetben az előrehozott választások lenne a legjobb megoldás. Nincs is rá sok esély, csak egy a lehetséges változatok közül. Szerintem a választások 2010-ben lesznek, és a párt valószínűleg Gyurcsány Ferenccel méretteti meg magát. Én őt kiemelkedő képességű politikusnak tartom. Nyilván ezekben a hetekben összegzi, mit tudott eddig felmutatni, felméri saját képességeit. Ő alkalmas arra, hogy új programot hirdessen az MSZP számára, amely valódi baloldali értékeket tartalmaz, ugyanakkor új együttműködési lehetőséget kínáljon az SZDSZ-nek. Tudjuk, az ellenzék kétségbe vonja hitelességét. De neki nem az ellenzék, hanem a magyar társadalom és európai partnerei előtt kell hitelesnek tűnnie. Az MSZP-nek szem előtt kell tartani azt a szempontot, hogy ne ragaszkodjon bármi áron a hatalomhoz, és csak akkor vállalja a kormányzást, ha azzal az ország javát szolgálja. És az is igaz, hogy csak erős hatalmi pozíciókkal lehet eredményesen kormányozni, ezt igényli a nemzeti fejlesztési terv végrehajtása. A hitelválsággal, a világgazdaság kihívásaival és a nemzetközi pénzügyi válsággal szembesülve a nemzeti államoknak kötelességük a lehető legerősebb védelmi pozíciót kiépíteni saját érdekeik és állampolgáraik védelmében.
hvg.hu: Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke további, nagy összegű megszorításokat sürgetett. Ezek végrehajtása nem haladja meg a kisebbségi kormány lehetőségeit?
S. T.: A szociális rendszerek átalakítása még olyan jóléti társadalmakban is komoly gond, mint Svédország. Ha egy kormány rászánja magát, hogy hozzányúl, nem hagyhatja figyelmen kívül az embereket. Magyarországon él egy olyan szegény réteg, amely már semmilyen megszorítást nem tud elviselni. Ugyanakkor adva van a konvergencia-program, amely a másik oldalról határolja be a kormány lehetőségeit. Egyet tehetünk: növelni kell a magyar gazdaság teljesítményét, ehhez azonban át kell alakítani a gazdaságirányítás rosszul működő rendszerét. Gyorsítani kell a hazai és a külföldi tőke munkahely teremtő fejlesztéseit, mindent meg kell tenni az üzleti klíma megváltoztatásáért. El kell jutnunk oda, hogy egy induló vállalkozás egy hónap alatt megkapja az összes szükséges engedélyt. El kell érnünk az öt- öt és fél százalékos GDP-növekedést, akkor lesz a gazdaságnak mozgástere, akkor lehet csökkenteni a szociális feszültséget is. Simor András javaslata jelenlegi formájában megvalósíthatatlan, csak laboratóriumi körülmények között képzelhető el, nem egy működő gazdaságban és társadalomban. Úgy gondolom, hogy a népszavazással éppen jókor kapta meg a kormány a figyelmeztetést. 2010-ig még van lehetőségünk a gazdaság rendbe hozására. Visszaszerezhetjük elvesztett szavazatainkat, ha a polgárok megérzik, hogy az ő érdekeiket szolgáljuk. Hiszem, hogy az MSZP-nek maradt még esélye arra, hogy megnyerje a soron következő választásokat.
Pelle János