E. Zsanett feljelentése az ellene elkövetett rendőri erőszakról változatlanul megosztja a közvéleményt, azt nehezebben dolgozza fel, mint a rendszerváltás óta bekövetkezett más, nagy port felvert ügyeket. A feljelentésben megfogalmazott vád: a hatalommal szexuális erőszak formájában való visszaélés, jóval hevesebb indulatot vált ki, mint az inkább elvont, nehezebben nyomon követhető, akár milliárdos nagyságrendű adócsalás vagy sikkasztás.

A nemi erőszak mindig „robbanásveszélyes”. Az ókorban is az volt, hiszen a római királyság bukását okozta (vigyázat, nem a nyugat-római birodalomét), ezzel telt be végképp a Tarquinius család bűneinek pohara. A feddhetetlen erkölcsű Lucretia asszonyt a király fia, Sextus Tarquinius megfenyegette, hogy megöli, rossz hírét kelti, majd a megfélemlített nőt megerőszakolta. Az asszony ezután apjának és férjének mindent elmondott, és előttük szíven szúrta magát. Halála olymértékben felháborította a család barátját, Lucius Junius Brutust, hogy lázadást szított, elűzte a királyt, és ő lett a római köztársaság első konzulja.

Napjainkban, amikor a kisebbségek és a nők védelme a politikai közbeszéd és tudományos konferenciák kiemelt témája, minden esélye megvan annak, hogy a közterületen elkövetett tettel vádolt rendőrök ügye szimbolikus értelmet nyer. Láthatóan ezen munkálkodik a jobboldali ellenzék, illetve a hozzá közelálló média. Ugyanakkor, annak ellenére, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a rendőri vezetők és a rendészeti miniszter leváltásával maga is politikai dimenzióba helyezte a Múzeum körúton május 4. hajnalán kezdődött történetet, a kormányhoz lojális sajtó szemmel láthatóan igyekszik az eseményt elbagatellizálni. Többen a bűnügyi krónika szintjére fokoznák le az esetet, illetve az elrendelt nyomozást, mások kifejezetten a 21 éves lány lejáratását tűzték ki célul.

Először azt sugallták, hogy a lány kitalálta a történetét, vagy ha nem, akkor ál-rendőregyenruhát viselő gonosztevők követték el a bűncselekményt. Azután a tények ismeretében taktikát váltottak. A népszerű bulvárlap május 24-én „leleplezte” , majd az egyik kereskedelmi tévéadón is elhangzott, hogy E. Zsanett tavalyi munkahelyén, egy bizsuboltban, ahol eladóként dolgozott, rendszeresen lopott, a napi bevételnek néha a felét is eltulajdonította. Amikor a tulajdonos erre rájött, a lány állítólag aláírásával ellátott elismervényt adott, amelyben 488 ezer forint visszafizetésére vállalt kötelezettséget. Zsanett - védőügyvédjén keresztül - gyorsan reagált a vádra: ügyvédjén keresztül közölte, a lopás vádja hamis, a fénymásolt elismervényen is hamis aláírás szerepel. Ő semmit sem írt alá, és pert fog indítani rágalmazás miatt.

A bulvárlap ezután mással próbálkozott. A lány természetes hallgatását igyekezett azzal magyarázni, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal instruálta erre a lányt, egyébként is, az NBH előbb tudott az egész ügyről, mint az ügyészségi nyomozók. Mintha az egész az NBH provokációja lett volna, hogy eláztassák a szegény rendőröket. Persze az NBH cáfolta a zagyva spekulációt, de ez is elültethette a bolhát néhány fülben: a lány biztosan lépre akarta csalni szegény rebiszeseket. Újabb verziók is születtek: egy rendőrségi pszichológus szakértői véleménye szerint a lány története nem életszerű.

Ebből sietve arra következtetnek, hogy Zsanett az egészet kitalálta. (Más pszichológusok viszont éppen ebből következtetnek arra, hogy igaz, amit mondott, hiszen akkora trauma érte, hogy azt igyekszik minél távolabb tartani magától). Kiszivárogtattak olyan „információt” is, hogy Zsanett az egyik igazoltató rendőrnek felajánlotta magát, elkerülendő a pénzbüntetést, de a másik tényleg megerőszakolta, ez már sok volt, ezért fordult az ügyészséghez.

Van azért üdítő kivétel is a sajtóban. Tamás Gáspár Miklós (TGM) Zsanett és a köztársaság címmel a Népszabadság csütörtöki számában megjelent, figyelemreméltó cikkét eképpen zárja: „Köszönjük Zsanett. Ez a láthatólag egyszerű fiatal nő ... jobb jogállami demokratának bizonyult, mint sokan közülünk, mindenesetre jobb demokratának, mint államunk vezetői”. E. Zsanett feljelentését TGM komolyan veszi. Annak az esélye ugyanis, hogy egy huszonegy éves lány hamisan vádoljon meg közterületen elkövetett nemi erőszakkal, illetve bűnsegédlettel öt rendőrt, miután orvosi látleletet vetetett magáról, rendkívül kicsi.

Pelle János