Magyarországnak most délután nincs szüksége muszlim migránsokra, de még hosszú a nap.
Pontosítás: három perce, amióta megírtuk ennek a cikknek a címét, változott a helyzet. Csak 16h és uszkve 17.30h között szeretjük hivatalosan a muszlimokat, előtte és utána nem igazán, kérjük, a szösszenet elolvasása után csekkolja ön is a legfrissebb verziót a kormany.hu-n. Most mondja a kollégám, hogy holnap reggel 10h-kor kezdődik a muszlimbarát időszak, és ki tudja, mikor ér véget.
Kicsit felpörgött ugyanis a kormányzati kommunikáció muszlimbarátság ügyben. A dolgok ideiglenesen végleges állása az, hogy "Magyarországnak nincs szüksége migránsokra, akiknek a legtöbbje muszlim", nem is az, hogy személy szerint nem kedveljük őket, de hát ezek migránsok, akik migrálnak, destabilizálnak, és mi az ilyet nem szeretjük. Jó. Ez volt szerdán, a WSJ-ben.
Egy nappal előtte a fenti nyilatkozó az egyiptomi elnökkel mítingelt, akinek tudomására hozta: "nem az iszlám a probléma, hanem a tömeges és illegális migráció", úgyhogy jó lenne megakadályozni, "hogy Európában a migrációs válság miatt iszlámellenes hangulat alakuljon ki", elég, ha migránsellenes az a hangulat. Jó. Ez volt kedden.
Három héttel korábban még az iszlám volt a probléma. A miniszterelnök elpanaszolta a nagyköveteinknek, hogy mivel egyszer valakik így döntöttek, együtt kell élnünk egy rakat cigánnyal (nem szó szerinti közlés), de épp ezért "senkinek nincs joga azt követelnie Magyarországtól, hogy együtt éljen nagyszámú muszlim közösséggel." Ugyanakkor persze "semmi bajunk az iszlámmal, nem fogunk az iszlámot kritizáló álláspontot képviselni", jó hogy vannak nálunk is ilyenek, pl. a körúti kebabos, csak annyi kéne, hogy ne legyenek többen.
Ehhez képest január 11-én ugyanez a miniszterelnök Párizsban, a Charlie Hebdo-merénylet fényében kijelentette:
...nem fog megtörténni, hogy a bevándorlók célpontjává váljon Magyarország (...) Nem akarunk tőlünk különböző, kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező jelentős kisebbséget látni magunk között, Magyarországot szeretnénk magyar országként megtartani.
Nem tudjuk, január 11-én késő éjjel vagy másnap kora hajnalban, midőn a nap első sugara megcsillant a Szajna felett, nem vált-e multikulti-baráttá a magyar vezetés, annyit viszont biztosan tudunk, hogy május közepén még török gigamecset építésétől volt halk a sajtó (a projektet végül a törökök mondták le), és június 5-én is újra muszlimbarát napra ébredtünk: Budapesten az egyiptomi elnököt a NER első embere arról biztosította:
Európában sok helyen félnek az iszlámtól, és ellenségesen néznek rá, de Magyarország nem ilyen hely. (...) az iszlám a világ nagy lelki és szellemi alkotása, amiről csak a tisztelet hangján lehet beszélni.
Olyannyira, hogy négy napra rá, arab bankárok előtt ismét fényesen csillogott a tolerancia a kormányfő szemében: "Magyarország nyitott és barátságos ország (...) Itt mindenkit tisztelettel fogadnak, az iszlám világból érkezetteket is." Ennek a tiszteletnek, nyitottságnak és barátságosságnak volt a lenyomata a Keleti pályaudvaron kialakult menekülthelyzet éppúgy, mint a hatékony ételosztás és a menekülteknek rendezett játékos akadályverseny.
Most kaptuk a gyorshírt, hogy este 20.30-ra van meghirdetve az iszlámot egy negyedórára tisztelő időszak. Ami a továbbiakat illeti, egyelőre annyi biztos, hogy holnap új napra ébredünk.