Kezd elmenni a kedvem az adózástól. Súlyos kételyek kínoznak.
Tisztelt Hivatal!
Kaptam egy combos paksamétát Önöktől, „adóbevallás” fantázianévvel. Járt hozzá tájékoztató is, de idegesítően pimf részletekbe ment bele, a legfontosabb kérdéseimre nem adott választ. Ezért vagyok kénytelen Önökhöz fordulni.
Első kérdésem: igaz-e a befolyásos körökből származó értesülés, hogy 2015-től az adóbevallást nem kell kitölteni, elég filctollal a fedlapra keresztben ráírni, hogy CSALÁDI ÖSSZEFOGÁS? Sok felesleges adminisztrációtól szabadítaná meg az országot, ha így lenne. Az elmúlt évben több példát is láttunk arra, hogy ez működő modell. Joggal tételezem-e fel az adóhatósági gyakorlat ismeretében, hogy igazából senkit sem érdekelnek az aprólékos vallomásaink? Mert akkor hagyom, van jobb dolgom.
Kissé képlékennyé vált továbbá magának az adózásnak a fogalma is. Szokták küldeni ezt a cuki kis borítékot, amivel én roppant szuverén módon célba lőhetek az adóm egy százalékával, és támogathatom a személyesen nekem kedves ügyeket. Mint amilyen a parlagfűirtás. Csak közben kiderült, hogy még ez se úgy van, ahogy nekem mesélték, hanem az vesz belőle cipőpucológépet, aki marja. Még csak egy barackot se kap a kobakjára. Vajon mi történik a többi 99 százalékkal?
Tisztelt Hatóság, nekem kezd elmenni a kedvem az adózástól.
Aztán arra sem ad választ a prospektusuk, hogy most akkor a tisztelt elnökasszonyukon kívül még mely tisztviselőiket tiltották ki az Egyesült Államokból lopásért és bűnsegédletért. Lehet, hogy intimpistáskodás, de így bevallás előtt nem megy ki a fejemből ez a zavaró rémálom. Hogy én nem legót vennék a gyerekemnek ebből a pénzből, hanem mentőautót meg hajléktalanszállót és tanösvényt, jámboran beküldöm, és már az adóhivatalban a guccsijába tömködi valami vámpírfejű rohadék, és röhög egyet így: hehh, legfeljebb ebből nem a grandkanyonba megyek, hanem Katarba.
Ehhez semmi kedvem, ugye megértik. Az úgy nem megy, hogy tőlem bekérik a titkos naplómat évente, nekem meg még annyit se árulnak el, hány körözött tolvaj bűnöző van a Tisztelt Hatóság vezérkarában. Hát hol van itt a kölcsönös bizalom? Nem erről volt szó, amikor mindketten igent mondtunk a társadalmi szerződésre!
Ehhez kapcsolódik utolsó, talán testhezállóbb, matemetikai kérdésem. Ismerve a papír égésének hőfokát és fűtőértékét, hány söralátétből kell máglyát rakni az ablakuk alá ahhoz, hogy a fenti kérdéseket megnyugtatóan tisztázzuk? Csak mert lehet, hogy célszerűbb összeszedni a megfelelő létszámot, mint lenyelni mindent.
Ja de most látom, milyen kedvesek. Ezek sokkal jobban égnek, mint a söralátét. Igaz, hevesebben is.