A NER-ellenes szervező csoportoknál helyenként szervezett titkosszolgálati provokációra gyanakszunk. Mármint komolyan.
Most, hogy "Az egész ország szimpátiával fordult a Liga Szakszervezetek országos félpályás forgalomlassító tiltakozóakciója felé", különös tekintettel arra, hogy a Ligának sikerült felébrednie évekig tartó Fidesz-közeli álmából, és ezzel pár órára autómentessé varázsolni a fővárost, érdemes vigyázó tekintetünket a tüntetőkre vetni. Azokra a tüntető ezrekre, akik hetek óta orbántakarodj-oznak a városban, de emellett FB-oldalakat is létrehoznak, az eseményeket kommentálandó, sőt koordinálandó, horribile.
A különböző témák eddig ugye egymás mellett futottak, ill. sétáltak, az elején még a netadó ügye összegezte azt az állampolgári feelinget, hogy jó, loptok, hazudtok, csaltok, de most már belenyúltok a legszentebb magán-szörfölésünkbe is, úgyhogy el a kezekkel, viszlát, ti vagytok a leggyengébb láncszem. Aztán jött a kitiltásgate, a családi ingatlan- és vagyonügyek, a vasárnapi zárvatartás, egyik követte a másikat, a legvégén még az is feltűnt pár embernek, hogy iszonyatos a nyomor az országban, azért is érdemes tüntetni.
Politikaelmélet szintjén még nehéz értelmezni a megnyilvánulásokat, egyelőre úgy tűnik, elkülöníthető egy szociálisabb beütésű, némely baloldali párttól nem túl távol álló, szakszervezeti hátterű mozgalom és egy piacpárti, az internet és a magánnyugdíjpénztár érinthetetlenségéhez ragaszkodó libertáriusabb vonal, de ezt a különbséget nem sokáig fogjuk így látni: az újra beszüremkedő összefogás-logika kezdi maga alá temeti a különbségeket.
A kezdődő összefogás, tüntetés-szervezés eddigi FB-lenyomatai siralmasak, ill. drámaiak, és nem lennék Tokfalvi kolléga leghűbb olvasója, ha nem gyanakodnék némely helyen szervezett titkosszolgálati provokációra. Mármint komolyan. Ha ugyanis az "Aki Orbán ellen van, az velünk van" csoport komolyan gondolja, hogy "Vajon hány ezer ember élete szárad a lelkén..., és hány ezer embert szakított el a családjától, barátaitól? MINDENÉRT MEG FOGSZ FIZETNI, és nem úszod meg annyival mint Chau...", mármint Ceausescu, akkor jobb, ha még ma abbahagyják ezt az egészet. De mikrofont legalábbis biztos ne kapjanak közös tüntetésen, ha szabad kérni.
Ugyancsak kontraproduktívnak tűnik az "Egymillióan az előrehozott választásokért" csoport közösségi oldalas ténykedése: elképzelni nem tudjuk, hogy előrehozott választások esetén kikre szavaznának (illetve el tudjuk, csak jobb nem belegondolni), ugyanakkor semmilyen politikai választ, elképzelést nem osztottak meg tízezernél is több rajongójukkal, hogy mégis hogyan, milyen politikai rendezőelvek mentén alapján képzelik a váltást. Politikai filozófiájuk ennyi: "Akarsz '18-ig orbántakarodjozni? Ne várjunk olyan sokáig! Ha egyetértesz, csatlakozz!"
A leglehangolóbb változás a "60ezren a MAGÁN nyugdíjukért" csoportban történhetett, már ha változásnak fogjuk fel, hogy a csoport aláírt egy "közös nyilatkozatot" olyan szerveződésekkel, amelyek esetlegesen hatalomra kerülve egyáltalán nem biztos, hogy prioritásként kezelnék pl. a magánnyugdíjak ügyét. Kérdés, hogy a magánnyugdíjak, az öngondokodás polgári erényeit képviselő mozgalom miért is közösködik olyanokkal, akik "a rendszerváltás óta soha meg nem oldott és erősödő társadalmi igazságtalanságokról", "az állam fokozódó működésképtelenségéről" beszélnek, hiszen nem ez a probléma gyökere, és nem az a megoldás, ha fentről megoldják, és akkor végre működik az orbáni állam. "Tiltakozunk, mert az oktatásból, egészségügyből évek óta elvont pénzekkel a jövőnket lopják el." Tényleg? Ezekbe az állami rendszerekbe öntsünk még több pénzt? És így döntsük meg Orbánt?
És hát a hab az összefogás tortáján: "Célunk a valódi részvételiségen alapuló demokrácia, a szólásszabadság, az átláthatóság, az esélyegyenlőség, a társadalmi mobilitás, valamint a hatalmi ágak kontrolljának és a civil és az üzleti szféra teljes szabadságának visszaállítása, megerősítése." Álljálljállj. Mi van, mi a cél? Egy bázisdemokratikus rendszer (LMP, PM), amely esélyegyenlő (MSZP, DK), egyszerre garantálja a még több állami pénzt a szociális szférában (LMP, PM, MSZP), és az üzleti szféra teljes szabadságát (amerikai Republikánus Párt, Libertárius Párt)? Jól értjük?
Az igaz, hogy egyedül nem megy. De így sem.