A rendkívüli helyzetek rendkívüli megoldásokat igényelnek.
Kövér László büszke arra, hogy az elmúlt négy évben nem csak mennyiségi, hanem minőségi értelemben is jó munkát végeztek a kormánypártok a parlamentben. Ezt mostanában mindenfelé elmondja. Addig sem bírságol meg senkit.
Itt van máris egy őt igazoló hír, mert az oktatás területén hamarabb látszódik meg a minőségi értelemben jó munka következménye, mint az atomerőmű-építésben, de nem kell türelmetlenkedni, ott is meg fog:
„A rendőrkapitányok azt a feladatot kapták, hogy április végéig keressék fel az illetékességi területükön lévő iskolákat, tudják meg azt, hogy a jövő tanévben mennyi diákja lesz az oktatási intézménynek, hogy a tankönyvek tárolására kijelölt helyiség miként közelíthető meg 7,5 tonnás tehergépkocsival, és mi az az időpont, amikorra a tankönyvek átadása-átvétele tervezhető. A tankönyvek iskolákhoz való eljuttatása nyilván nem rendőri feladat, ezért a levélben hangsúlyozták, mindez Pintér Sándor belügyminiszter döntése alapján történik és célja, hogy az oktatási intézmények tankönyvellátása időre megtörténjen.”
Fogaljuk össze: 1. volt egy működő tankönyvellátó rendszer, 2. a Fidesz államosította, 3. a tankönyvellátás összeomlott, 4. lassan a hadsereget kell bevetni arra a feladatra, amit a piac gond nélkül megoldott éveken keresztül, 5. a házelnök büszke a jó munkára.
Az iskolákban a gyerekeknek tankönyvet átadó rendőr százados nyugodtan lehet a kétharmad parlamenti teljesítményének szimbóluma, a bicepszalapú jogalkotás allegóriája. Máshol is előfordulhatnak persze olyan helyzetek, amikor a hétköznapi élet legalapvetőbb feltételeit csak a rendvédelmi szervek képesek biztosítani. Ezt szükségállapotnak hívják. Nem baj, ha a rendőrök gyakorlatoznak egy kicsit. A rezsiforradalom végső győzelme után, a kenyerek kiszállítását is meg kell majd oldaniuk valahogy.