Emlékszünk még a váratlanul nyugdíjba küldött bírákra? 2011-ben, az alaptörvény meghozatalakor az utolsó pillanatban, érdemi vita lehetősége nélkül csempészték be az addigi 70 éves korhatár megszüntetését, és az Európai Unió, illetve az Európai Emberi Jogi Bíróság beavatkozása kellett ahhoz, hogy az ügy – bár felemás módon – rendeződjék. Hivatalos indoklás sosem hangzott el, csak a pletyka terjedt, hogy állítólag „a kommunizmusban nevelkedett” idősebb bírósági vezetőktől akartak megszabadulni.

És emlékszünk-e arra, hogy számos iskola és kórház működése került veszélybe, amikor hirtelen kitiltották az idős tanárokat és orvosokat? Megalázó kérincsélésre kényszerült, aki tovább akart dolgozni – meg az igazgatója is, akinek szüksége volt az ő munkájára –, és ha megkapta az engedélyt, átmenetileg le kellett mondania a nyugdíjáról.

Nos, az a törvényjavaslat, amely a három napos munkaszünet előtt, október 31-én késő este jelent meg a parlament honlapján, ehhez képest arról szól, hogy az alkotmánybíráknál töröljék el a 70 éves korhatárt. Csak a megválasztáskor legyenek ennél fiatalabbak, de egyébként a már 12 évesre emelt megbízatási idejük végéig működhessenek, akárhány évesek.

Indoklás megint nincs, noha kötelező lenne. De abból, hogy az új szabályt kiterjesztenék a már hivatalban lévő bírákra is, világos a cél.

A 2011-ben és 2013-ban választott hat AB-tag közül öten nem tudnák végigcsinálni a 12 évet, mert már korábban elérnék a 70 éves korhatárt. Tehát Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária miatt módosítanak törvényt, hogy ők 73-78 éves korukig a helyükön maradhassanak. Ketten közülük, Balsai és Salamon több mint 20 évi képviselőség után közvetlenül kerültek be az Alkotmánybíróságba, előtte egymást követve az országgyűlés alkotmányügyi bizottságát vezették. Tehát ha komolyan vennék az összeférhetetlenséget, kevés ügy tárgyalásában vehetnének részt. Pokol Béla és Szívós Mária pedig azzal tűnik ki, hogy az alkotmányos jogoknál gyakran fontosabb számukra a jelenlegi országgyűlési többség akaratának érvényesítése, akárhogyan viszonyul ez az akarat az alaptörvényhez.

Hamarosan ők lesznek többségben az AB-ban, legalábbis ha a Fidesz jövőre győz. Ugyanis 2014 őszén és 2016-ban a korábban kilenc évre választott bírák közül hatnak a mandátuma jár le. Az ő utódjukat a következő ciklus többsége választja meg a 2010-ben hozott, az 1989 és 2010 közöttivel ellentétes szabályok alapján, vagyis az ellenzék javaslatait figyelmen kívül hagyva. Stumpf István 2019-ben távozik. A mostani javaslat arról szól, hogy a 2018-ban győztes többség egyedül az ő helyére választhasson valakit, sőt még a 2022-es választáson győzőknek is csak egy-három év múlva legyen lehetőségük új tagot juttatni az Alkotmánybíróságba.

Ügyes. Orbán Viktor ugyan a gazdaságpolitikáról mondta egy erősen jobboldali osztrák bulvárlapnak, hogy sok ciklusra határozza meg előre a következő kormányok mozgásterét, de úgy látszik, rájött: kár ezt a gazdaságra korlátozni.