Időközi választásokat tartottak a hétvégén, ezek közül a legnagyobb figyelem a Dunakeszin rendezett voksolásra vetült. Először exponálta magát éles politikai küzdelemben a Bajnai Gordon nevével fémjelzett formáció. Majdnem azt írtuk, hogy mérette meg magát, de ez így nem igaz, ugyanis a szavazólapon az általuk támogatott jelölt neve mellett az szerepelt, hogy független. Ennek ellenére a volt miniszterelnök személyesen vetette bele magát a kampányba, és így tett Mesterházy Attila szocialista pártelnök is.

A végeredmény azonban lehangoló a baloldali ellenzék számára, a szavazatok 49 százalékával simán győzött a Fidesz jelöltje, jócskán lemaradva követi őt a Bajnaiék által támogatott független aspiráns, és a Jobbik által is lehagyva utolsó lett az MSZP indulója. Minden olyan megjegyzés természetesen igaz, hogy egyetlen választásból, pláne önkormányzati egyéni körzetben rendezettből, nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, ám a számok ezúttal mégiscsak azt mutatják: nem folytatható tovább az eddigi ellenzéki stratégia. Egyik sem.

Ugyanis a 2010 óta lezajlott időközik kirajzoltak egy trendet, mégpedig azt, hogy a Fidesz, ha őrizte is vezetőhelyét, jelentősen veszített támogatottságából, sokkal nagyobb mértékben, mint legnagyobb riválisa (amelyik többnyire az MSZP volt, de adott esetben még az LMP is lehetett), sőt a vetélytársak néha javítani is tudtak a legutóbbi általános helyhatósági választáshoz képest, olykor igen kellemetlen meglepetést okozva a kormánypártnak. Ezúttal viszont a kormánypárti jelölt nem egyszerűen nyert, hanem gyarapítani tudta szavazatai számát (nem is kicsit) a korábban a körzetben induló fideszeshez képest. Inkább erről kéne beszélni, s nem azokról a jelenségekről, amelyek az Orbán-ellenes közvélemény szemében árnyalják a képet.

• - Arról, hogy alacsony volt a részvétel, és az emberek nemtetszésüket tüntető távolmaradásukkal fejezik ki. Mert a részvétel kifejezetten magas volt az időközi választásokon megszokotthoz viszonyítva. A választók száma alig maradt el a 2010-es általános önkormányzati választáson a körzetben megjelentek számától. Emlékeztetnénk rá, hogy az országgyűlési választáson a 25%-os részvételi küszöböt (ilyen az önkormányzatin nem volt) éppen azért törölték el, mert ez a megjelenési arány is nem egy esetben teljesíthetetlenül magas volt
• - Arról, hogy ez egy „jobbos” körzet, és ahhoz viszonyítva a baloldali ellenzék jó eredményt ért el. Bár az összevetés nehéz, mert ezt a választási körzetet is 2010-ben hozták létre összevonva több másikat, ám az elődkörzetek eredményeit átböngészve látható: verték itt már meg a Fideszt. Továbbá, ha az ellenzék a későbbiekben akar bármit is, akkor ez után a kormányzás után az enyhén jobboldali helyeken egyértelműen diadalmaskodnia kell, a tradicionálisan baloldalinak tekintett vidékeken tarolni, a hagyományos jobboldali fellegvárakban pedig szimplán csak nyerni.
• - Arról, hogy legutóbb rajthoz állt egy inkább jobbra húzó független jelölt is, aki megosztotta a Fidesz táborát, s mivel most nem indult, így a kormánypárt szavazatbővülése ezzel magyarázható. Ebben is van igazság, de csak félig, mert a szóban forgó jelölt jóval több szavazatot szerzett, mint amennyi a Fidesznek hiányzott, jócskán vett el szocialista ellenfelétől is. Ez elég objektíven megállapítható, ha megnézzük a körzetben a megyei közgyűlési listákra leadott szavazatokat – és ez más szempontból is fontos lesz.
• - Arról, hogy egy két hete alakult párttól szép teljesítmény a második hely, és ennek az eseménynek amúgy is csak az volt a tétje, hogy ki vezetheti a kormányváltókat. Csakhogy a két hete alakult párttól lehet, hogy szép teljesítmény lenne a második hely, csupán az a gond – hogy mint említettük – a párt nem szállt be a versenybe, hanem fölsorakozott egy korábban LMP-s színekben, most függetlenként próbálkozó személy mögött. Olyan pedig már volt bőven, hogy függetlenek megelőzték a szocialistát, sőt ezt a bravúrt az LMP is bemutatta már Zuglóban. Másfelől a Bajnai-projektet éppen azzal indokolták, hogy azért van rá szükség, mert így lehet olyanokat megszólítani, akik számára az MSZP nem elfogadható – és itt térjünk vissza a listás szavazáshoz. A mostani fideszes egymaga, míg a látens bajnaista és a szocialista jelölt együtt szerzett szinte pontosan annyi voksot, amennyit a körzetben a Fidesz illetve az MSZP közgyűlési listájára leadtak – és ehhez még hozzá sem vettük azt a tényt, hogy az LMP nem állított listát a megyében, azaz az ex LMP-s bajnaista független és a szocialista közösen sem tud annyit, mint föltehetőleg az LMP és az MSZP két és fél éve összesen elérhetett volna. Tehát az ellenzék számára legkedvezőbb interpretáció szerint sem történt elmozdulás a 2010-es állapotokhoz képest, így nemhogy egy új alkotmányozástól, de a kormányváltástól is mérföldekre vagyunk.
• - Arról, hogy amennyiben lett volna összefogás, tódultak volna a szavazók az egyesített ellenzék zászlaja alá. Evvel, az egyelőre semmivel alá nem támasztott hipotézissel nyugodtan szembeállíthatjuk azt a föltevést, hogy több jelölt és több szervezet több szavazót tud megszólítani – de mivel a vita merőben elméleti jelenleg, fölösleges lefolytatni, már csak azért is, mert olyat egyik elképzelés hívei sem állítottak, hogy a módszerükkel duplájára növelhető a szavazatszám. Márpedig ha Dunakesziből indulunk ki (és nyugodtan vegyük ide a szintén tegnapi Szentendrén rendezett választást is) minimálisan erre van szükség, lévén az 563 fideszes szavazatra 402 bajnaista(?) és szocialista jut.
• - És végül arról, hogy az egész nem mérvadó, mert csaltak. Nos, kategorikusan nem tudjuk kizárni, hogy éppen a Kubatov-listák élesben való tesztelése folyik a szemünk előtt, de ez tökmindegy, mert ha – tételezzük föl – csaltak, akkor miért ne csalnának az országgyűlési választáson. Éppen erről beszélünk.

Most tekintsünk el attól, hogy magára valamit is adó nép nem élhet együtt egy olyan alkotmánnyal, amely elé egy Szabolcska Mihály-költeményt csatoltak bevezetőnek, de ha jól értettük a különféle ellenzéki nyilatkozatokat, akkor az alaptörvényével éppen az a baj, hogy végérvényesen rögzíti a Fidesz világról alkotott fölfogását és uralmi szerkezetét. A választások viszont azt mutatják, hogy a Fidesz rendszerét a Fidesz által fölkínált lehetőségekkel, ideértve a Fidesz föltételei szerint megrendezett országgyűlési választást, nem lehet megváltoztatni. Amennyiben valaki komolyan gondolja a változást, annak a föltételek választások előtti megváltoztatására kell koncentrálnia; annak határozott kinyilvánítására, hogy a társadalom egy jelentős része nélkül – akár többségben van, akár kisebbségben – az ország nem lesz működőképes.

Esetleg lehet tovább próbálkozni a tojásokkal.

Együtt2014