Változatlan kérdésünk: van-e szoros kapcsolat a cég adatai és az állami megrendelések mértéke között?
Lapunk úgy döntött, hogy a továbbiakban a Nézőpont Intézet anyagait az olvasói levelek és egyéb szubjektív vélemények között hozza le. Az általuk küldött elemzésekben ugyanis rendre nem sikerül fölfedeznünk semmi olyasmit, amelynek köze lenne a tényekhez vagy bármi objektíven mérhető adathoz, viszont a „kutatás” fogalmának radikális újraértelmezésével a cég kivívta, hogy közleményeiket mint kispublicisztikákat jelentessük meg. Az Intézet tevékenységével, megbízhatóságával és az állami megrendelésekkel korábban is foglalkoztunk már:
A kormány támogatottsága úgy csökken, hogy nő.
Legfrissebb felmérésükben hangsúlyosan a lehetséges ellenzéki miniszterelnök-jelölttel foglalkoznak. Megállapítják, hogy „Bajnai Gordon tűnik a legkomolyabb kihívónak. Az összes megkérdezett közül a volt kormányfőre jelenleg 15 százalék szavazna, Mesterházy Attilára csupán 6 százalék, további 4 százalék pedig Bajnai elődjét, Gyurcsány Ferencet preferálja. Velük szemben Orbán Viktort a megkérdezettek 37, míg Vona Gábort 6 százaléka választaná”. Elég erős indítás a többi közvélemény-kutató számainak ismeretében.
Nem a Nézőpontnál, mely cégnél „a Fidesz amúgy is szerényen felfelé ívelő pályán van az év eleje óta: a megkérdezettek 36 százaléka szimpatizál a kormánypárttal (decemberben 32 százalékuk)”. Ez a „szerényen felfelé ívelő pálya” az MTI-nél már így hangzik: „Nézőpont: tovább nőtt a Fidesz népszerűsége”, a Magyar Nemzet Online pedig így kürtöli világgá az eredményt: „Növelte előnyét a Fidesz, Orbán simán veri Bajnait és Mesterházyt”.
Még mielőtt Havasi Bertalan sajtótájékoztatót hívna össze „Gigantikus Orbán Viktor és a Fidesz támogatottsága, Bajnai és Mesterházy a fasorban sincs” címmel a Nézőpont Intézetre hivatkozással, vizsgáljuk meg közelebbről az úgynevezett adatokat. Induljunk ki a Nézőpont által mellékelt táblázatból.
Kérjük, figyeljék meg, hogy a grafikonon feltüntetett első időpontban mekkora a Fidesz támogatottsága. A Nézőpont szerint 52%. Történetesen ez egy olyan időpontban készült adatfelvétel (2010 áprilisa), amelyik egybevethető a valósággal, lévén ekkor rendezték az országgyűlési választást, amelyiken a Fidesz az összes választó 33,71%-ának szavazatát szerezte meg. Azaz a Nézőpont által rajzoltak és az ellenőrizhető valóság között jelentős eltérés (több, mint 18%) mutatkozik, és a Nézőpont szerint jelenleg is 3%-kal többen szavaznának a Fideszre, mint 2010 tavaszán. Megismételjük harmadszorra is, hogy Mráz Ágoston Sámuel is megértse, hogy olyan ábrát tüntettek föl, amelyikből az derül ki, hogy vagy 20 százalékpontot tévednek, vagy csalnak.
A Nézőpont azonban saját fantáziavilágának mélyelemzését is elvégzi. Úgy vélik, hogy a Fidesz kiugró támogatottságának „oka alighanem a rezsicsökkentés”. Azt írják, hogy a megkérdezettek 35%-a támogatója – figyeljék a szóhasználatot - a kormány „árharcának”.
A másik lehetséges megfejtés, hogy „a Fidesz előnyének oka a Bajnai múltját felidéző országos plakátkampány”. Ebből azután messzemenő következtetések vonhatók le, és a Nézőpont le is vonja azokat. „Ennek üzenetét, miszerint Bajnai és Gyurcsány között szoros kapcsolat van, az összes megkérdezett 47 százaléka igaznak tartja (23 százalék nem). Nem meglepő, hogy a Fidesz tábora van erről a legjobban meggyőződve (64 százalék), de az már inkább, hogy a jobbikosok sokkal kevésbé gondolják így (51 százalék). A legkülönösebb azonban még is az, hogy az Együtt 2014 támogatóinak 52 százaléka (!) szerint a két exminiszterelnök között nincs szoros kapcsolat”. Minden szigorúan tudományos módszerrel készült kutatás dicsőségére ezt a következő megjegyzéssel toldják meg: „Kérdés, elég jól ismerik-e vezetőjüket”.
Igen, ha ezt kérdezik, a Nézőpont ezért pénzt kap. Rossz hír, hogy többnyire az Önökét.
(Egyébként őszintén kívánjuk, hogy a kormány és hívei tényleg higgyék el a Nézőpont által közzétetteket, mi viszont abszurditásokról nem akarunk vitatkozni, ezért ehhez a cikkhez itt tudnak hozzászólni.)