Döbbent csend. Puffffff. Így eshetett le az áll a Bankszövetség elnöki irodájában.
Pont tegnap foglakoztunk azzal az új közgazdasági irányzattal, amelyet a megértő szociológia után megértő közgazdaságtannak lehet nevezni, mégpedig azért, mert a művelői, amikor választaniuk kell az értelem és a kormány iránt tanúsított megértés között, mindig az utóbbit választják. Ez történhet őszinte meggyőződésből vagy elvtelen számításból.
Láttunk példát erre is, arra is. Az őszinte férfiszerelem erotikus megvallására és a cinikus megfontolásból elkövetett szakmai önfeladásra. Patai Mihály bankszövetségi elnök, miután elragadtatott hangon ismerte el Matolcsy munkásságát, elégedetten nyugtázta a következőt: „A bankszektor jövő évi helyzete érdemben nem változik ahhoz képest, amiben korábban megegyeztünk: a pénzügyi tranzakciós illetékből fakadó tétel 2013-ban 130-140 milliárd forint lesz, és körülbelül 60 milliárd forintos elvonást jelent majd az ideihez képest felére csökkenő speciális bankadó.”
Önmagában érdekes, hogy valaki a világ legtermészetesebb dolgaként beszél arról, hogy ezután nem tízszer rúgják hasba naponta, csak ötször. Aztán megdicséri a bakancsot. De aki az elmúlt két év után azt hiszi, hogy a kormánnyal kötött megállapodás ér valamit, és ennek érdekében képes megalázkodni is, az tényleg megérdemli, hogy újra tízet kapjon.
Még a történelmi, sorsfordító, szent, húsvéti, megáldott, ércnél maradandóbb, új korszakot kezdő Alaptörvényüket sem tartják be, hanem kéthetente beleírogatnak.
A Bankszövetségnél valószínűleg nem teljesen hülye mindenki, biztosan látták, hogy a kormány tagjai nem felelnek meg maradéktalanul a gáncstalan úriember konzervatív eszményének, de azt gondolhatták, hogy egy megállapodás, az megállapodás, amihez a maffia is tartani szokta magát. Ez hatalmas tévedés. Mármint, a maffia valóban betartja a megállapodásokat, de a látszattal ellentétben a kormány nem egy maffia.
Rosszabbak. Ezek köcsögök.
Ezért csak az nyalja a seggüket, aki azt önmagáért szereti, mert nem kap cserébe semmit. Legfeljebb azt, hogy onnantól kezdve csicskának nevezik. Aki tud olvasni a jelekből és van füle a hallásra, tanuljon belőle.