Nyüzsi sabater 2012. szeptember. 03. 11:21

Amit a minisztériumban nem tudnak: Azerbajdzsán a nemzetközi jognak megfelelően adott kegyelmet

Van bája annak, ha a kormány saját bőrén tapasztalja meg, miért problémás kirúgni minden olvasni tudó szakértőt a minisztériumokból – például azért, mert nem jutnak el egy nemzetközi jogi egyezmény tizenkettedik paragrafusáig. Ami feketén-fehéren leírja, hogy Azerbajdzsán a nemzetközi jog tökéletes tiszteletben tartásával adhatott kegyelmet Ramil Safarov baltás gyilkosnak.

Kormányunk az azeri baltás gyilkos kiadatása kapcsán az 1983-as strasbourgi Európai Egyezményre hivatkozott azóta némileg meghaladott, „Azerbajdzsán folytatja Ramil Sahib Safarov büntetésének végrehajtását” című közleményében. Mint ismeretes, Azerbajdzsán nem folytatta ennek végrehajtását, hanem az örmény szobatársát álmában lefejező gyilkost felmentették és kitüntetették, Magyarország tevékeny közbenjárásával tovább élezve a – finoman szólva – egyébként sem baráti helyzetet országuk és Örményország között. Ami akár emberéleteket is veszélyeztethet, főként ezért megbocsáthatatlan.

Az ügy nyilvános részletei ismertek, egyetlen kivétellel. Ez a kivétel pedig az, hogy Azerbajdzsán a nemzetközi jog teljes tiszteletben tartásával adott kegyelmet Safarovnak. A kormány által azóta is rendszeresen – és fölöslegesen, hiszen semmi nem írja elő kötelező alkalmazását – hivatkozott egyezmény ugyanis tartalmaz egy tizenkettedik paragrafust, amely (bárki leellenőrizheti) a következőképpen szól:

Mindegyik Fél gyakorolhat egyéni kegyelmet, közkegyelmet vagy átváltoztathatja a büntetést alkotmányának vagy más jogszabályainak megfelelően.”

Ezek után megint csak két lehetőség képzelhető el. Az első, hogy a külügyi és igazságügyi tárcától kirúgtak minden, négy oldalnál többet (magyarul!) olvasni képes embert, a második, hogy mindenki tökéletesen tisztában volt azzal: szabadon fogják engedni Sararovot, csak azóta is lapítanak ezzel kapcsolatban. Klasszikussal élve: hazudnak éjjel, reggel meg este. Egyik verzió sem túlzottan biztató a magyar kormány szempontjából: az első ugyanis végtelen dilettantizmust, a második döbbenetes erkölcsi állapotokat sejtet.

Az pedig önmagában is mindent elmond a kormányban uralkodó morálról, hogy az ügynek azóta sincsenek személyi következményei. Kisebb igényűeknek pedig akár az is feltűnhet, hogy senki még csak bocsánatot sem kért a kormány részéről.

Hirdetés
hvg360 Tornyos Kata 2024. december. 23. 10:54

Lehet, hogy már nem a magyarok a finnek kedvencei, de azért még mindig nagyon várnak minket – mi igaz a finn sztereotípiákból?

Állandó sötétség, télen-nyáron meg lehet fagyni, kiváló az oktatás, és nem utolsósorban a legboldogabb ország a világon. Nagyjából ezek a jellemzők jutnak eszébe a magyaroknak Finnországról, ahova meglepően kevesen költöznek közülünk, annak ellenére, hogy rokonok vagyunk, más skandináv országok pedig kifejezetten népszerű kivándorlási célpontok. A finn kormány szinte kampányszerűen próbálja beszippantani a külföldieket – hogyan segítik a beilleszkedésüket, és milyen a háborús készültségben lévő Finnországban élni?