A brókerházak és a hozzájuk tartozó bankok csődjének egyik legjelentősebb következménye, hogyan változik a pénzügyi rendszer megítélése. Bankcsőd, vagy szabályosan működő, értékpapír-kereskedelemmel foglalkozó cég csődje esetén az erre létrehozott alapok - egy bizonyos határig - védelmet nyújtanak a pénzügyi befektetőknek-megtakarítóknak. Ugyanakkor ez a védelem már korlátozottan terjed ki a vállalkozásokra, amelyek akár azonnali likviditási problémákat szenvedhetnek el, és a későbbiekben csak futhatnak a bankban lévő pénzük után. A mostani brókerház botrányok mögött magyar magántulajdonban lévő szervezetek állnak, így sem az állam, sem egy tőkeerős külföldi cég nem tud tulajdonosként garanciát vállalni a további működésre vagy az ügyfelek kártalanítására.

Az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda által március 16-27 között készített kutatás szerint a hazai kis- és középvállalkozások vezetőinek 55 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csökkent a magyar pénzügyi rendszerbe vetett bizalma. Szintén magas, 44 százalék azok aránya, akik megítélésében nem hoztak változást az elmúlt hetek botrányai, míg 2 százalék szerint ez a tisztulási folyamat éppen a pénzügyi rendszer iránti bizalmukat erősítette. Ugyanakkor a megkérdezettek 37 százaléka azt állítja, hogy komoly mértékben megingott a bizalma a pénzintézetekben. A vizsgálatot végzők szerint ez olyan törés, amely rövidtávon nehezen kezelhető a tisztességesen működő bankok, pénzügyi szolgáltatók számára. (A Bankmonitor egy nappal korábban nyilvánosságra hozott közvéleménykutatása nem a kkv-szektorra "lőtt", hanem az utca emberére, de ott is hasonló megingást mértek a pénzügyi rendszerrel szembeni bizalomban.)

A kormány azon politikáját, hogy erősíteni kell a magyar tulajdont a bankrendszeren belül, a megkérdezettek 55 százaléka támogatja, 31 százalékuk nem, és 14 százalék nem tud ebben a a kérdésben dönteni.

Külön megvizsgálták azoknak a válaszát, akiknek a botrányok miatt csökkent a bizalma a bankrendszerben. Itt a válaszadók fele szerint helyes a magyar tulajdon erősítése, és 34 százalékuk nem tartja ezt helyesnek. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a vállalkozók véleménye nem egyezik a kormány terveivel. Arra a kérdésre ugyanis, hogy milyen tulajdonosú pénzügyi intézményt választ, amikor vállalkozása pénzének elhelyezéséről dönt, a legtöbben azt válaszolták (42 százalék), hogy állami tulajdonban lévőt preferálna. A válaszadók 24 százaléka szerint mindegy, hogy ki a tulajdonos, illetve ugyanekkora azok aránya, akik a külföldi tulajdonban lévő intézményeket részesítenének előnyben. Csak 11 százalékuk választana magyar magántulajdonban lévő bankokat.

Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, iratkozzon fel hírlevelünkre!