Vállalat + Vezető hvg.hu 2015. január. 15. 15:35

Az állásra jelentkező megjátssza magát, de ezt a felvételiztető is tudja

Egy friss felmérés szerint a HR vezetők elsöprő többsége szerint a munkára jelentkezők az interjún jobbnak tüntetik fel magukat, mint amilyenek valójában. Még így is, a nők rosszul állnak a bátorsággal, a férfiaknál pedig a kiegyensúlyozottság és a pozitív attitűd hiánya jellemző.

A kiválasztási tanácsadással foglalkozó Access Assessment Kft. száz hazai, többségében százmillió forint árbevétel feletti vállalat HR vezetőit kérdezte a magyar munkavállalók legfőbb jellemzőiről, a férfi és női munkavállalók közötti különbségekről, a véleményük szerint szükséges vezetői kompetenciákról.

A megkérdezettek 10-es skálán jelölhették be a különböző kompetenciák közül, hogy melyek a leginkább jellemzőek a magyar munkavállalókra. Az átlagolt válaszok alapján a munkabírás kapta a legmagasabb értéket (7,6), ezt követi a szakmai felkészültség (7,1), a csapatszellem (6,7), a rugalmasság (6,6), illetve az ambíció (6,5). A legalacsonyabb értékeket a maximalizmus (5,9), illetve a szakmai önképzés (5,7) kapta.

hvg.hu

Egy állásinterjún mindenki a legjobb formáját próbálja nyújtani. Úgy tűnik azonban, hogy ezzel az interjúztató is tisztában van. A HR vezetők 13,46 százaléka szerint mindig, 72,12 százaléka szerint általában jobbnak tüntetik fel magukat a munkavállalók egy állásinterjú során, mint amilyenek valójában. A férfi és női kompetenciák különbözőségeit illetően a nők három kompetenciában bizonyulnak jobbnak, ezek a lelkiismeretesség, a kreativitás és a problémamegoldás. A munkabírásban mindkét nem jól teljesített, a férfiak valamivel jobban. A férfiak szakmai felkészültségét lényegesen jobbnak értékelték a megkérdezettek, viszont az adatok a nők „puha”, azaz nem közvetlenül az alap üzlethez kapcsolódó tulajdonságainak magasabb értékét jelzik. A nőknél a bátorság, míg a férfiaknál a kiegyensúlyozottság és a pozitív attitűd került a legkevésbé jellemző kategóriába.

A cégek 36 százalékánál nagyon magas a lemorzsolódás. A megkérdezett HR-vezetők közel 20 százaléka szerint már 6 hónapon belül lemorzsolódik a kiválasztottak jelentős része, azaz el kell bocsátani, vagy más munkakörbe kell helyezni az új munkatársak minimum 40 százalékát. Minden ötödik munkavállalóról már fél év alatt kiderül, hogy nem válik be.

Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.