A Legfelsőbb Bíróság ezzel a végzésével helyben hagyta az Országos Választási Bizottság (OVB) április 13-i határozatát, amelyben a testület érdemi vizsgálat nélkül elutasította az ilyen irányú kifogásokat. 

Több magánszemély azért fordult az OVB-hez, mivel véleményük szerint sérült a választás tisztaságának alapelve azzal, hogy a választók nem tudták betenni a szavazáskor használt kis méretű borítékba a szavazólapokat, s így az urnabontást követően nem lehetett megállapítani, történt-e láncszavazás.
 
Az OVB a határozatának indoklásában leszögezte, hogy a borítékok mérete egyes állampolgároknak okozhatott ugyan nehézséget, de ez a körülmény sem a választás tisztaságát, sem a szavazás lebonyolíthatóságát érdemben nem befolyásolta. 

Az OVB álláspontja szerint a boríték mérete és az úgynevezett láncszavazás elvi lehetősége között semmilyen összefüggés nincs, illetve nem bizonyított a vélelmezett alapelvsértés, így a kifogás nem alapos. 

A kérelmezők felülvizsgálati kérelemmel fordultak a Legfelsőbb Bírósághoz, amely azonban egyetértett az OVB jogi álláspontjával.

Az LB szerint a felülvizsgálati kérelem nem alapos, a kérelmezők nem terjesztettek elő bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a borítékok - általuk nem megfelelőnek tartott - mérete milyen módon veszélyeztette, illetve befolyásolta a választás tisztaságát.