A kormány nemet mondott

Mikola István, a Fidesz kormányfőhelyettes-jelöltje nyílt levélben fordult Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz, akitől arra vár választ, hogy a kormány valóban fizetőssé akarja-e tenni az egészségügyet. "Nem" - volt a nyílt levélben feltett kérdésekre adott tömör kormányszóvivői válasz.

 

„Nem engedjük a gyógyszerforgalmazás liberalizálását, nem engedjük nemzeti kézből kivenni” – ezekkel mondatokkal kezdte Mikola István azt a pénzteki sajtóreggelit, amelyet az Egészségügyi Egyeztető Fórum elnökeként tartott. A kormányfő-helyettesnek is jelölt volt egészségügyi miniszter ismertette a Fidesz vasárnapi kongresszusának elfogadásra ajánlott egészségügyi program vázlatát, bevezető mondatai pedig a mára a Gyógyszerész Kamara székháza elé tervezett SZDSZ szervezte programra utaltak, amelynek célja a gyógyszerárusítás liberalizálása.

A 180 oldalas „professzionális anyag” egy húszéves egészségügyi terv, amely jelenleg az első négy évre van csupán részletesen kidolgozva – mondta Mikola. Ugyan az újságírók egyelőre nem láthatták az anyagot. „Kormányzásra készülünk, építkezni akarunk, nem csodát várunk. Ahhoz, hogy a magyar egészségügy a fejlett nyugati államok színvonalára emelkedhessen legalább 16-20 évre van szükség. Mi hosszútávra tervezünk” – vezette be a Fidesz stratégiáját Mikola István.

Mikola István egy svédasztalos rendezvényen. Program a terítéken, a falatozás most elmaradt © Túry Gergely

A legnagyobb ellenzéki párt a népegészségügyi adatok vizsgálatára helyezné a hangsúlyt, mert ezeket olyan jelzőszámoknak tartja, amelyek nélkül nem lehet hatékony egészségügyi rendszert szervezni. „Megvizsgáljuk, hogy Magyarország különböző régióiban milyen állapotok vannak, tesszük ezt azért, hogy megfelelő elosztási rendszert dolgozhassunk ki.” A 6+1 régióra osztott ország regionális központjait olyan városok (Győr, Székesfehérvár, Pécs, Miskolc, Debrecen, Szeged és Budapest) adják, amelyekben egyetemi klinikák, kórházak működnek.

„Se kapkodás, se kísérletezgetés, se sokkterápia” – mondta a politikus az egészségügyi reformra utalva. „A bismarcki társadalmi szolidaritás elvére építve akarjuk megőrizni az egységes társadalombiztosítási modellt, hiszen a magyar társadalom többsége is ragaszkodik ehhez” – tette hozzá. A több-biztosítós, magánbiztosítókat is befogadó rendszert elutasítják. „Bill Clinton is azzal nyert – nyolc évre – választást, hogy azt ígérte a magánbiztosítókhoz szokott amerikai választóknak, hogy az egységes, mindenki számára hozzáférhető modell felé mozdul el” - érvelt az egykori egészségügyi miniszter.

Az egészségügyi intézmények önálló vagyonkezelő rendszerének létrehozása is szerepel a tervek között. "Az amortizáció, eszközpótlás megfelelő elszámolása nagyon fontos, így tudjuk biztosítani az egészségügyben a fenntartható fejlődést” – hangsúlyozta Mikola. Új költségvetést is ígért a miniszterelnök-helyettesi poszt várományosa, és hozzátette azt is, hogy a Fidesz célja: 4,2-ről 7 százalékra emelni a GDP egészségügyre fordított összegét. Az arra vonatkozó kérdésre, hogy ez egyszeri döntés eredménye lenne, vagy több ütemben képzelik – nem adott konkrét választ. A finanszírozási rendszer felülvizsgálatát is indokoltnak tartja a Fidesz. Eszerint a jelenlegi, teljesítményelvű költségtérítésről a bázisfinanszírozásra kell áttérni, hogy a kórházak számára is tervezhető legyen az elkövetkező év.

Mikola itt nyitott kapukat dönget, hiszen az OECD 2003-as adatai szerint a szervezethez tartozó tagállamok átlagosan a GDP-jük 8,8 százalékát fordítják egészségügyi kiadásokra. Magyarországon ez az arány 8,4 volt, amiből 6,1 százalékpontot az állam, 2,3-et a lakosság fizetett ki. Térségünkből Csehország 7,5; Szlovákia pedig 5,9 százalékát fordítja bruttó nemzeti össztermékének egészségügyi kiadásokra.

A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök számára írt nyílt levelet is felolvasta Mikola István. Kérdéseket fogalmazott meg az egészségügyi szolgáltatások esetleges térítésével kapcsolatban, fizetniük kell-e majd a betegeknek a gyógyszerek felírásáért, illetve fizetniük kell-e majd az orvosi vizsgálatért. A Bloomberg hírügynökségnek adott kormányfői interjú kapcsán az Egészségügyi Egyeztető Fórum elnöke arra is kitér levelében, hogy csökkentik-e a kórházak számát, illetve igaz-e a hír, miszerint korlátozni akarják egyes egészségügyi korlátozások hozzáférését.

Egy nappal korábban Gógl Árpád, a Fidesz szakpolitikusa még nem volt ennyire kategorikus. A Humán Egészsségügyi Szolgáltatók Egyesületének fórumán maga is csak ötven kórház fejlesztését ígérte, és azt mondta, megkerülhetelen a fekvőbeteg-ellátó rendszer átalakítása. A többi kórháznak "meg kell találni azt a funkciót, amelyben boldogulni" - idézi Mikola miniszterelődjének szavait a Népszabadság mai száma.

A rugalmas nyugdíjkorhatár is kardinális kérdés volt Mikola sajtótájékoztatóján. „Amennyiben folytatódik a mostani trend, akkor 2050-re a társadalom harminc százaléka nyugdíjas lesz, és 8,5 millió lélekszámú lesz az ország” – mondta. A fejlett országokban folyamatosan emelik a nyugdíjkorhatárt, amellyel kapcsolatban nálunk komoly társadalmi ellenállás van. „Csak azt tudom ígérni, hogy nem lehet belátható időn belül csökkenteni a nyugdíjkorhatárt” – szólt a határozott kijelentés. Mikola István hozzátette azt is, hogy a „generikus piac megduplázása” lehetővé tehetné, hogy a 65 év felettiek bizonyos betegségcsoportokra száz forintért kaphassanak egy doboz gyógyszert. (Generikus gyógyszer az a készítmény, amelynek szabadalmi végzettsége már lejárt, de hatóanyaga az eredeti készítményével megegyezik, ára ugyanakkor jóval alacsonyabb.)

„A háziorvosi praxisok további magánosítását támogatjuk, és a most 700 ezres bevételüket a duplájára kívánjuk emelni, ezért cserébe azonban azt várjuk, hogy a lakókörnyezetükben minden beteget véglegesen meggyógyítsanak” – vázolta az alapellátással kapcsolatos elképzeléseket az exminiszter. A cél az, hogy az ellátási jog, a praxisjog és a tulajdon az orvos kezében összpontosuljon.

A közteherviselés anomáliái is szóba kerültek: „1990-ben 5,4 millióan fizettek tb-t, míg 2002-ben már 4 millió alatt volt a járulékfizetők száma.” Ennek kapcsán került szóba, hogy a tb-járulék tíz százalékos csökkentése a munkahelyek számának növekedéséhez vezet majd, és így növekednek a bevételek is – ismételte meg Mikola István a Fidesz sokszor hallott elképzelését.