tech

A kiberbűnöző ott támad, ahol a leggyengébb a védelem, ugyanakkor értékes adatokat lehet megszerezni – ezért került legújabban az oktatás a támadások célkeresztjébe. A Microsoft friss Cyber Signals jelentése szerint a támadók egyre gyakrabban élnek a mesterséges intelligencia kínálta lehetőségekkel, amire az oktatási intézmények nincsenek kellően felkészülve – a hazai iskolák sem.

Az oktatás a „szektorok szektora”, ahol gyakorlatilag az összes iparág jelen van valamilyen formában: üzleti, egészségügyi, pénzügyi és más szenzitív információk cserélnek gazdát az egyetemeken, iskolákban; fizetési rendszereket, kiterjedt hálózatokat és egyéb digitális infrastruktúrákat üzemeltetnek, anélkül, hogy az intézmények a más iparágakra jellemző erős kibervédelmi eszköztárral, ezek beszerzéséhez és működtetéséhez szükséges anyagi forrásokkal rendelkeznének. A Microsoft legfrissebb Cyber Signals jelentése azt állapítja meg, hogy a kiberbűnözők felfigyeltek az oktatási intézmények sérülékenységére és arra, hogy az ott tárolt, továbbított, kezelt adatok milyen értéket képviselnek.

A riport szerint világszerte hetente, átlagosan 2507 alkalommal támadták kiberbűnözők az egyetemeket és a velük kapcsolatban álló egyéneket 2024 második negyedévében. Az incidensek során alkalmaztak vírusokat, adathalász módszereket, és igyekeztek kihasználni az egyetemi hálózatokhoz kapcsolódó eszközök sebezhetőségeit is. Érdekesség, hogy a Microsoft Defender for Office 365 az említett időszakban naponta több mint 15 ezer olyan emailt fülelt le, amelyek vírussal megfertőzött QR-kódot alkalmaztak a támadások végrehajtásához. A jelentés szerint, mindezek eredményeként, az attakok 24 százalékát elkönyvelő informatikai szektor után 21 százalékkal az oktatás vált a második leggyakrabban támadott szektorrá a világon.

A Microsoft elemzése kimondja, az oktatási szektor Magyarországon is egyre intenzívebb kibertámadásoknak van kitéve, amelyek kifinomultságával a védekezés csak nehezen tudja tartani a lépést.

Az elmúlt évben 65 ezerről 78 ezer milliárdra emelkedett azoknak az jelzéseknek a száma, amelyeket a Microsoft rendszerei az informatikai felhőben, a hálózathoz kapcsolódó eszközökön, különféle szoftvermegoldásokban és partner ökoszisztémákon belül naponta megvizsgálnak. Ezek segítenek jobban megérteni a támadások és fenyegetések természetét és felkészíteni a rendszereket azok kivédésére.

3 ijesztő adat arról, hogyan lopják el a pénzt az emberektől és a vállalatoktól
Nem túl meglepő, hogy a dubaji GITEX 2024 technológiai kiállítás egyik kiemelt témája idén a mesterséges intelligencia – ahogy az sem, hogy a másik a kiberbiztonság. Utóbbival kapcsolatban hozunk néhány nem túl jól hangzó számot a konferenciáról.

Merényi Ádám, a Microsoft Magyarország oktatási üzletágának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy szervezeti autonómiából adódó széttagoltság sérülékenyebbé teszi az egyetemi informatikai rendszereket, ezért az egységesítés a IT terén fontos feltétele a biztonság fokozásának. A szakember szerint a modern támadások elhárításához manapság elengedhetetlen egy viselkedésalapú védelmi rendszer, amely egyaránt védi az identitásokat, számítógépeket és szervereket, a teljes levelezőrendszert, valamint az egyetemi rendszerekben tárolt adatokat. Ezt egészíti ki a magas fokú automatizáció, amely a támadások felderítését és elhárítását segíti. Az intézményeknek Zero Trust, azaz a zéró bizalom elvét érdemes követniük, amely folyamatos ellenőrzést, hitelesítést, illetve engedélyezést követel meg minden egyes hozzáférési kísérlet előtt.

Kisiskolások, egyetemi hallgatók, iskolai alkalmazottak

A Cyber Signals szerint az amerikai egyetemek az átlagosnál is jobban ki voltak téve a támadásoknak, amelyben szerepet játszhatott az is, hogy az amerikai diákok gyakrabban használják iskolai célokra a saját mobileszközeiket, mint európai társaik. Ennek azért van jelentősége, mert a saját eszközök nem részei az intézmény által felügyelt rendszernek és nem futnak rajtuk azok a szoftverek, amelyek a megfelelő szintű védelemről gondoskodnának. Függetlenül azonban a használt eszközök tulajdonosaitól és felügyeletüktől, általában is jellemző az oktatásban a kibervédelem elégtelensége, a felhasználók nagyfokú nyitottsága és bizalma egymás és a külvilág iránt, az éberség hiánya és az időhiányból fakadó elhamarkodottság.

Egy általános iskolában ráadásul kisiskolások, az egyetemeken pedig többek között sportolók, ügyintézők, egészségügyi dolgozók, gondnokok, egyéb szakemberek, és persze a világ minden tájáról érkező hallgatók alkotnak egy rendkívül heterogén felhasználói kört, eltérő szokásokkal, beidegződésekkel. A közoktatásban tanulóktól például viszonylag egyszerűen lehet kicsalni társadalombiztosítási számokat, amelyekkel annál is könnyebb visszaélni, hogy a valódi tulajdonosaik ritkán használják őket. Az intézmények szerteágazó tevékenységeket végeznek: bejelentéseket, hirdetéseket tesznek közzé, e-maileznek, különböző személyes adatokat kezelnek, ugyanakkor ritkán van elég forrásuk ahhoz, hogy képzett, a kiberbiztonságban jártas szakembereket alkalmazzanak, jól védett infrastruktúrát építsenek ki, amely az oktatás minden szereplőjét ellátja az aktuálisan elérhető legjobb vírusirtó programok valamelyikével.

A hibrid- vagy távtanulás révén az oktatás ráadásul az otthonokba és az irodákba is eljut, ezzel is növelve az IT által nem kontrolált, de esetlegesen a központi rendszerekhez kapcsolódó eszközök számát – úgy, hogy a tanulók ritkán vannak tudatában a kiberbiztonsági kockázatoknak.

Mit tehetek én azért, hogy ne legyen baj a számítógépemen?
Sokszor hosszú időn át a felhasználó tudta nélkül működnek számítógépén kártékony alkalmazások, melyek jobb esetben az idejét, rosszabban a pénzét rabolják. Ismert recept a vírusvédelmi programok telepítése, de ma már nem elégséges.

Egy nemrég közzétett másik elemzés, a Sophos kiberbiztonsági vállalat jelentése szerint a támadások számának csökkenése ellenére drámaian megnőttek a támadások elhárításával és helyreállításával kapcsolatos költségek, és az oktatási intézmények gyakran hajlandók váltságdíjat fizetni egy zsarolóvírusos támadás után.

Ezeket érdemes első lépésben megtenni

Az intézmények sajátos helyzete, forráshiánya, a kihívások komplexitása miatt a kiberbiztonság kérdését nem lehet kizárólag technikai oldalról megközelíteni az oktatásban. A hatékonyabb védekezés felé vezető első lépés az alapvető kiberhigiénia megerősítése – például a többfaktoros azonosítás és a Zéró bizalom bevezetése. Ezzel párhuzamosan fontos az érintettekben tudatosítani a biztonsági kockázatokat és megismertetni velük a védekezés bevált módszereit. A következő lépésben a rendszer központi irányításáról érdemes gondoskodni, amely segíthet a rendszeren belül előforduló incidensek naplózásában, és nyomon követesében – áll a Microsoft jelentésében.

„Az oktatási rendszerünkben – kevés kivételtől eltekintve – a szakemberek és az IT infrastruktúra még nincs felkészülve a mesterséges intelligenciát is alkalmazó támadások elhárítására. Kétségtelen azonban, hogy a fejlettebb eszközpark sem elégséges önmagában az incidensek megakadályozására: szemléletváltásra és edukációra is szükség van. Az egyetemi hallgatóknak és az intézmények alkalmazottainak tisztában kell lenniük azokkal a módszerekkel, amelyekkel a bűnözők az éberségüket igyekeznek kijátszani” – hívta fel a figyelmet a jelentést kommentáló Merényi Ádám, hozzátéve, hogy a Microsoft Learn platformon ingyenesen elérhetők kiberbiztonsági tréningek kezdőtől a haladó szintig. Hasonló lehetőségeket korábban mi is bemutattunk: több száz tanfolyamot végezhet el otthonról, akár ingyen, hogy képben legyen a kiberbiztonsággal.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.