A táplálékláncon keresztül akár az emberi szervezetbe is bekerülhetnek a tavakban talált műanyagok.
Ezerliternyi Balaton-vízben 21 mikroműanyag található, míg Magyarország egyik legszennyezettebb vizében, a Bodrogban 214,8 műanyagszemcsét számoltak össze a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatóival közösen – olvasható az MTI-n.
A vizsgálatokat kiterjesztették a Kis-Balatonra is, itt átlagosan 7-8 mikroműanyag-szemcsét találtak a kutatók ezer liter vízben. Ez megfelel az európai átlagnak: a HUN-REN munkatársa arról beszélt, hogy 67 európai tó esetében 7,3 átlagos szemcseszámot számoltak össze a kutatók, bár felhívta a figyelmet, hogy ezeknél más vizsgált mérettartományban és eltérő módszerekkel dolgoztak.
Összesen hétfajta műanyagot találtak a Balatonban a kutatók: a polipropilén, a polisztirol és a polietilén (PE) voltak a leggyakoribbak, amelyek elsősorban fóliákból, PET-palackokból, zacskókból, ruházatokból és hungarocellből kerültek a vízbe.
A mikroműanyagok lebontásához egyelőre nem elég fejlett a technológia, ezért a HUN-REN kutatója inkább a megelőzésre helyezné a hangsúlyt, a szennyvíztisztító telepeken a szűréseket, a szűrőberendezéseket fejlesztené, valamint úgy véli, sokkal környezettudatosabban kellene a műanyag termékeket használni, például a vízparti nyári fesztiválok idején. Ráadásul a táplálékláncokon keresztül könnyen eljuthatnak az emberi szervezetig is ezek a mikroműanyagok.
Szeptember elején írtunk arról, hogy rákkeltő anyagot és többféle mikroműanyagot találtak a Bodrog vizében. Az Eurofins környezetvédelmi laboratóriuma végezte a mérést, a vizsgálat során a szakértők megállapították, hogy a szemmel látható hulladékok mellett több láthatatlan szennyeződés is van a folyó vizében.