Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A széles körben használt rovarölő szerek a hasznos rovarfajokra is káros hatással lehetnek, mutat rá magyar kutatók friss vizsgálata.
A rovarirtó szerek fontos szerepet töltenek be a gyomok, a kártevők és a kórokozók elleni küzdelemben, azonban egyre több negatív hatásukra derül fény – hangsúlyozza a HUN-REN közleménye, megjegyezve, hogy az agrokemikáliák a környezetbe jutva negatívan hathatnak az emberi egészségre, a biodiverzitásra és a különböző ökoszisztéma-szolgáltatásokra is.
Létezik egy, az Európai Unióban is engedélyezett neonikotinoid rovarirtó hatóanyag, az acetamiprid, amelyről korábbi vizsgálatok során kiderült, számos szervezetre, köztük a beporzó rovarokra és mezőgazdasági kártevők természetes ragadozóira is kedvezőtlen – szubletális – hatással lehet.
Azaz nem közvetlenül pusztítja el az állatokat, hanem fiziológiájukat vagy viselkedésüket megváltoztatva, közvetett módon csökkenti az egyedek (és kolóniáik) sikerességét.
Azonban e hatás mértékéről és súlyosságáról még nem áll rendelkezésre elegendő információ, így további vizsgálatok szükségesek, hogy jobban megértsék a szakemberek a rovarölő szerek hosszú távú hatásait, és hogy fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat alakítsanak ki.
A HUN-REN ATK Növényvédelmi Intézetének kutatói egy acetamiprid-tartalmú rovarölőszer, a bárki által elérhető és használható Mospilan hatásait elemezték a földi poszméhek (Bombus terrestris) viselkedésével és illatanyag érzékelésével kapcsolatban. A laboratóriumi kísérlet során kiderült, bár a Mospilannak való háromhetes kitettség nem befolyásolta a poszméhek perifériás illatanyag-érzékelését, fontos változásokat okozott a táplálékkereső viselkedésükben. A rovarirtó szerrel kezelt poszméhek közül többen később kezdtek el táplálékot keresni, és kisebb valószínűséggel találták meg a virágillatot, mint a kezeletlen társaik.
Az eredmények azt sugallják, hogy az acetamipridet tartalmazó Mospilan megzavarhatja a poszméhek táplálékkeresési aktivitását és orientációját, amelynek hatása különböző neurofiziológiai és endokrin mechanizmusokon keresztül is érvényesülhet.
A kutatók szerint a jövőbeni kutatásoknak fel kell tárniuk, hogy az ehhez hasonló hatások hogyan befolyásolhatják a beporzók populációdinamikáját és végső soron az általuk nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásokat.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
