A mesterséges intelligencia politikai célú használata sokáig főleg rémképként szerepelt a hírekben. A világszerte választásokkal tűzdelt 2024 során derülhet majd ki először igazán, milyen károkhoz és előnyökhöz vezethet, ha – a még mindig érdemi szabályozás nélküli – technológiát tömegesen engedik rá a politikai kampányokra.
Ön az ellenzék vezető politikusa 2023 decemberében. A 2024 februárjában esedékes választások közeledtével beszédet intézne a lakossághoz, de éppen börtönben van. Mit tesz?
A nem egyszerű szöveges feladat megoldása Imran Khanra, illetve az általa alapított Pakisztáni Mozgalom az Igazságért (PTI) nevű párt kommunikációs csapatára várt. Sikerült: december közepén a 71 éves volt miniszterelnök perceken át beszélt az ország népéhez. Vagyis nem ő, hanem a klónja: Khan papírra vetette legfontosabb gondolatait, és azok az ügyvédei útján jutottak ki a börtönből. Ezután beszédírói a politikus retorikai stílusához igazították a mondandóját, melyet végül az amerikai ElevenLabs cég mesterséges intelligenciára (MI) támaszkodó hanggenerátorával olvastattak föl.
Leleményesnek tűnik – ám az ötlet megítélésével érdemes óvatosnak lenni. A maghasadás is „leleményes”, ha atomreaktorban alkalmazzák, de atombomba esetében már kevesen használnák rá ezt a jelzőt. Pontosan ugyanez a helyzet a deepfake technológiával is: most éppen a szólásszabadságot segítette, de évek óta rémképként szerepel a politikai kommunikációs hírekben.
Többek között éppen az MI hang- és élőképklónozási képességei miatt, melyek segítségével lényegében bárki szájába adható bármilyen mondandó úgy, hogy a laikus nézők egy része mégcsak gyanút sem fog majd.
A mesterséges intelligencia politikai célú használatának lehetőségeiről és veszélyeiről, példákkal együtt részletesen olvashat HVG hetilap e heti számában és hétvégétől a hvg360-on.