Tech hvg.hu 2023. szeptember. 14. 15:03

Ez aztán feje tetejére állíthatja a piacot: 75%-kal csökkentené az adattárolás költségét egy startup

Új technológiát vetne be egy német startup az adattárolás területén. Ha megvalósulnak az elképzelései, az olyan eredményekhez vezethet, amely teljesen felbolygatná az 500 milliárd dolláros adattárolási piacot, nem mellesleg a környezetünknek is igen jót tenne.

A Cerabyte nevű német startup olyan anyagot választott adattárolási megoldásához, amelyik megtalálható a mellékhelyiségekben: kerámiát. A jövő heti kaliforniai Storage Developer Conference rendezvényen prezentálják majd az újdonságot, és a bemutatójukból osztottak meg részleteket a tech-sajtóval.

A szervetlen nanorétegeken alapuló tárolási technológia 50-100 atom vastagságú kerámiát használ az adathordozók legtöbb fenyegetése (tűz, árvíz, elektromos túlfeszültség stb.) ellen védeni kívánt információk tárolására. Weboldalán a Cerabyte egyenesen azt állítja, hogy adathordozója „5000+ évig” működhet, és a tárolt adatok „széles hőmérsékleti tartományt kibírnak, -273°C és 300°C között”.

A Cerabyte számításai szerint a kerámia adattárolási technológia 100 nm-ről 3 nm-es bitméretre skálázásával a megfelelő adatsűrűséget a négyzetcentiméterenkénti GB-ról a négyzetcentiméterenkénti TB-ra lehet változtatni. (Csak összehasonlításképpen: a jelenlegi merevlemezes meghajtók csak 0,02 TB-nyi adatot tudnak tárolni egy négyzetcentiméteren. Az adatok lézer- vagy részecskesugarakkal írhatók és olvashatók, az információt pedig adatmátrixokba strukturálják (hasonlóan a QR-kódokhoz).

Cerabyte

A Cerabyte szerint a térfogati adatsűrűség főként a hordozó vastagságához igazodik, amely lehet 100-300 mikron vastag üveglap vagy 5 mikron vastag szalag, amely 10 nanométer vastag kerámiával van bevonva. Az adatok leolvasása nagy felbontású mikroszkópos képalkotó technikával vagy elektronsugaras mikroszkóppal történhet, bár ezekre majd csak később, a legnagyobb sűrűség elérésekor lesz szükség. A cég mindenesetre azt állítja, hogy a technológiájukkal el lehet érni a másodpercenkénti gigabájtot meghaladó olvasási és írási sebességet.

Ami az ütemtervüket illeti: az első generációs tárolóállványok a tervek szerint 2025-ben fognak megjelenni 10 000 TB (!) kezdeti kapacitással, ami az évtized végére 100 PB-ra nőhet. Ezen túlmenően a Cerabyte egy 1 EB (egymilliárd gigabájt, exabájt) CeraTape rack bevezetését tervezi, amely – a startup állítása szerint – öt mikron vastag szalagok alakját veszi majd fel, 10 nanométer vastag kerámiabevonattal. A Cerabyte most úgy véli, hogy 2030-ra 1 dollár alatti terabájtonkénti tárolási árat tud majd elérni, ami bizony alapjaiban forgatná fel a tárolási piacot. Mindemellett ezzel a megoldással jelentősen lehetne csökkenteni szén-dioxid-kibocsátást is.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.