Jorgosz Georgiou, a hivatal vezetője elmondta, az egykori város legalább 25 hektárnyi területű lehetett, és becslések szerint i.e. 1600 és 1100 körül élte virágkorát.

A larnacai sós tó mellett lévő település vélhetően az itt bányászott réznek, valamint a kikötőjében zajló kereskedelemnek köszönhette gazdagságát.

Júliusban a Göteborgi Egyetem régészcsapata már feltárt a környéken két sírt, melyek az ásatások vezetője, Peter Fischer szerint a Földközi-tenger térségében eddig feltárt sírok közül a legfényűzőbbek.

A Larnaca mellett található Hala Sultan Tekke mecset közelében feltárt sírok alatt a régészek földalatti sírkamrákra is bukkantak, a kamrákban pedig több mint 500, részben fémből készült tárgyat találtak, melyek zöme a mai Indiából, Egyiptomból, valamint Afganisztánból származik.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.