Tech hvg.hu 2023. április. 24. 07:02

Egyszerre érkezett jó és rossz hír azoknak, akik kávéznak

Összességében biztonságos a kávéfogyasztás egy új tanulmány szerint, ugyanakkor érdemes lehet a szükségleteinkhez igazítani a kávézást – például egy extra energialöketnek jó lehet, de álmatlanság esetén jobb kerülni.

A kávézás jótékony vagy éppen kártékony hatásairól gyakran hallani. Nemrég kiderült, hogy valójában csak álmosabbak leszünk, ha fáradtan iszunk egy csészével, de arról is érkezett hír, hogy napi 2-3 kávénak egészen pozitív hatása is lehet. A New England Journal of Medicine folyóiratban nemrég publikált, a kávéfogyasztás egészségügyi hatásait vizsgáló tanulmány egyszerre szolgál jó és rossz hírrel a kávérajongóknak.

Kiderült ugyanis, hogy a kávézás kifejezetten pozitív hatással van a fizikai aktivitásra, alátámasztva a korábbi, jobb egészséghez kapcsolódó feltételezéseket. A kávéfogyasztók naponta átlagosan 1000 plusz lépést tesznek meg, mely jelentős – írják a tanulmányban.

Ezt azonban némileg beárnyékolja a másik megállapítás, miszerint napi egy csésze kávé 36 percet vesz el az éjszakai alvási időnkből – ez az érték pedig tovább romlik még több kávé elfogyasztásával.

Emellett a tanulmány szerzői a kávé szívdobogásra gyakorolt hatását is vizsgálták, és megállapították, hogy az egészséges emberek körében nem okoz ilyen problémákat, bár vannak olyan egészségügyi szervezetek, melyek arra figyelmeztetnek, hogy ez a kávéfogyasztás egyik mellékhatása lehet.

Az eredmények szerint a kávé egészségi hatása igen komplex. Egyfelől, sokaknál csökkentheti a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát, és az élettartamot is meghosszabbíthatja – ugyanakkor a korábban említett, az alvásra és a fokozódó szívdobogásra gyakorolt hatása kellemetlen lehet, ha nem is jelent semmi komoly problémát – összegez a The Washington Post.

Tovább maradhatnak életben azok, akik kávéznak

Kínai kutatók több mint 171 ezer ember egészségügyi adatait követték nyomon hét éven át, és érdekes következtetésre jutottak a kávéfogyasztást illetően.

Gregory M. Marcus, a tanulmány egyik szerzője, a Kaliforniai Egyetem kardiológius professzora szerint a kávé nem csak rossz vagy jó, különböző hatásai vannak. Hozzátette: a tanulmány arra enged következtetni, hogy a kávéfogyasztás alapvetően biztonságos, de az egyes élettani hatásokat jól kell felmérni.

A kutatók, hogy jobban megértsék a kávézás hatásait, 100 egészséges felnőttnek adtak okosórát, valamint folyamatos vércukor- és EKG-mérésre alkalmas eszközöket, hogy 14 napon keresztül megfigyeljék a szívritmusukat.

Az alanyoknak azt mondták, hogy két napig fogyasszanak annyi kávét, amennyit csak szeretnének, majd két napig semennyit, ezt pedig ismételjék a kísérlet végéig. Kávéfogyasztáskor a résztvevőknek meg kellett nyomniuk egy gombot, hogy valós időben lehessen dokumentálni a kávézást.

Amikor bármennyit lehetett, a résztvevők napi 1-3 csészével fogyasztottak kávét, de akadt, aki kevesebbet, vagy éppen hatot.

Átverjük magunkat a kávéval? Kiderült, hogy a koffeinmentes is működik mint placebo

Nem lesz egyszerű dolga annak, aki valamiért leszokna a kávéról, sajnos ebben az esetben is megjelenhetnek elvonási tünetek. Van viszont egy egyszerű módszer, amellyel áthidalható a kávémentesség kínja.

Az alvásra gyakorolt hatás kétségtelen volt: a résztvevők körülbelül 7,2 órát aludtak azokon a napokon, amikor nem ittak kávét, míg 6,6-ot akkor, amikor fogyasztottak az italból. Minderre a genetika is hatással lehet, ugyanis vannak, akik szervezetében tovább marad meg a koffein, mint másokban.

A napi lépésszámra gyakorolt hatás is egyértelmű volt, az 1000 lépéses többletnek a szakemberek szerint rengeteg pozitív hatása lehet hosszútávon.

Gregory M. Marcus hozzátette, fontos lehet a kávéfogyasztást a szükségleteinkhez igazítani: edzéshez megfontolandó lehet a fogyasztása az extra energia miatt, de álmatlanság esetén érdemes lehet elkerülni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

Hirdetés
További cikkeink Trump elnöki beiktatásáról