Tech hvg.hu 2023. március. 17. 16:03

Kiderült, védi-e szerzői jog a képeket, amit a mesterséges intelligencia hozott létre

A szerzői jogokkal foglalkozó amerikai hivatal szerint amikor a mesterséges intelligencia megalkot egy képet, azt ugyan emberi utasítás alapján teszi, de a végeredmény nem a kreativitás terméke.

Régóta megy már a vita arról, hogy a mesterséges intelligencia által létrehozott újdonságok esetében kit illet a szabadalom joga: a robotot, vagy azt, aki létrehozta az algoritmust? És egyáltalán: lehet-e szerzői joga egy olyan tartalomnak, amit emberi utasítás alapján hoz létre a gép? Ez utóbbira adott most igen határozott választ az amerikai szerzői jogi hivatal.

Az Engadget beszámolója szerint a szervezet úgy döntött, hogy szöveg alapján képet alkotó robotok esetében a képet semmilyen szerzői jog nem védi – legalábbis az Egyesült Államokban biztosan nem.

„Amikor a mesterséges intelligencia megkapja az embertől az utasítást, válaszul pedig összetett írott, vizuális vagy zenei műveket hoz létre, akkor a hagyományos szerzői elemeket a technológia határozza meg és hajtja végre, nem pedig az emberi” – szögezte le a hivatal. Hozzátett: az emberi kreativitás jelentős mértékben járul hozzá ahhoz, hogy egy művet szerzői jog védjen. Márpedig a robot esetében az ember nincs ráhatással a gép kreativitására.

Korábban ez a hivatal mondta ki azt is, hogy egy majomnak nem lehet szerzői joga, amikor egy fotós fényképezőgépével szelfit készített egy majom.

A szervezet szerint ugyanakkor a mesterséges intelligencia által készített alkotásokat is tartalmazó művek lehetnek szerzői joggal védettek, attól függően, hogy a produktum mekkora része emberi munka, és hogyan járult hozzá a mesterséges intelligencia a végeredményhez.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.