Egy új tanulmány szerint az emberi táplálkozással kapcsolatos üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2100-ig csaknem 1 Celsius-fokkal járulhat hozzá a felmelegedéshez, ha nem változtatunk sürgősen.
Egy, a Nature Climate Change folyóiratban hétfőn publikált tanulmány szerint a jelenlegi táplálkozási szokások megtartása esetén az élelmiszerfogyasztás önmagában elég lesz ahhoz, hogy a felmelegedés meghaladja az éghajlatváltozás legrosszabb hatásainak elkerülésére a párizsi klímamegállapodásban megszabott ideális 1,5 Celsius-fokot, és megközelítse a 2 Celsius-fokos felső határértéket.
A tanulmány a különböző modellek vizsgálata alapján megállapította, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásához főleg három élelmiszerforrás járul hozzá: az állatok (tehenek, juhok és kecskék) húsa, a tejtermékek és a rizs fogyasztása. A kutatás alapján ezek egyenként legalább 19 százalékkal járulnak hozzá az élelmiszer okozta felmelegedéshez, a legjelentősebb, 33 százalék a hús hozzájárulása.
A kutatók számításai szerint 2030-ra a metán az élelmiszerek által okozott felmelegedés 75 százalékáért lesz felelős, míg a szén-dioxid és a dinitrogén-oxid teszi ki zömmel a fennmaradó részt.
Kiszámolták, pontosan hol mekkora károkat okozhat a klímaváltozás, Magyarországon Pest megye a legsérülékenyebb
Az éghajlati kockázatok felmérésével foglalkozó XDI a világ több mint 2600 régiójánál vizsgálta meg, hogy mennyire vannak kitéve a globális felmelegedés okozta környezeti katasztrófáknak. Kevés országban dőlhetnek hátra az eredmények láttán. Magyarországon sem.
Catherine C. Ivanovich, a Columbia Egyetem éghajlatkutatója, a tanulmány vezető szerzője hangsúlyozta, a politikai döntéshozóknak tudomásul kell venniük, hogy az élelmiszerágazat metánkibocsátása jelentős a felmelegedés szempontjából.
Ivanovich, valamint a Floridai Egyetem és az Environmental Defense Fund kutatói a jelenlegi fogyasztási szokások alapján kiszámították az egyes élelmiszerfajták által termelt három fő gáz mennyiségét. Ezután öt populációban az éves kibocsátást a különböző gázokra lebontva határozták meg. Végül az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó testülete által is használt éghajlati modellel vizsgálták a kibocsátások hatását a levegő hőmérsékletének változására.
A tanulmány jelentőségét hangsúlyozva Meredith Niles, a Vermonti Egyetem élelmiszer-rendszerekkel foglalkozó tudósa, aki nem vett részt a kutatásban, arra hívta fel a figyelmet, hogy ha nem vesszük figyelembe az élelmiszereket, akkor globálisan nem tudjuk elérni éghajlati céljainkat.
A tanulmány olyan ajánlásokkal is szolgál a globális élelmiszer-termelés és -fogyasztás megváltoztatására, ami korlátozhatja a felmelegedést. Ezek közül több már ismert vagy be is vezették.
Joe Biden amerikai elnök már két évvel ezelőtt beszélt a kongresszusban arról, hogy a fedőnövények ültetésével lehetséges a légkörből szén-dioxidot kivonni. Számos tanulmány azt javasolta, hogy a húsfogyasztás csökkentésével szorítsák vissza a húsukért tartott állatok által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét. Kalifornia pedig két éve kötelező élelmiszerhulladék-újrahasznosítási programot indított, hogy csökkentse a romló élelmiszer bomlása okozta kibocsátást.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.