Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Tíz éve nyerte el teljes működési képességét a 12 ország együttműködésével 2009-ben létrehozott Nehéz Légiszállító Ezred (HAW). A három repülő óriásból – C-17-es szállítógépekből – álló flotta a pápa légitámaszponton állomásozik, s bár a gépek magyar felségjelzéssel repülnek, a résztvevő országok maguk döntik el, hogy a rájuk jutó repülőórákat mire fordítják. A bázist a napokban meglátogatta David Pressman az USA új budapesti nagykövete, aki Ukrajnáról, és a NATO-bővítéssel kapcsolatos ügyekről is beszélt.
A C-17 Globemasterek 12 év alatt már több mint háromezer bevetést teljesítettek: az amerikai gépek voltak azok, amelyek egyebek mellett hazaszállították Varsóba a 2010-es szmolenszki repülőgép-katasztrófában elhunyt lengyel állami vezetőket, a Covid-járvány tombolása idején pedig orvosi felszereléseket, majd vakcinákat szállítottak a világ számos országába. A C-17-esek az ukrajnai háború kitörése óta több alkalommal is szállítottak Ukrajnának szánt katonai felszereléseket, az egyik gép pedig ott volt 2021 őszén Kabulban, ahonnan több száz embert menekített ki a tálibok kezére került afgán fővárosból.
Megosztott órák
Az ezredben a 10 NATO-tagország – Bulgária, Észtország, Hollandia, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Norvégia, Románia, Szlovénia, valamint az USA – és két NATO-tagjelölt, Svédország és Finnország vesz részt. Az egymással együttműködő államok a működtetési és fenntartási költségekhez való hozzájárulásuk arányában részesülnek a repülési órákból: a legtöbb – ezer óra az USA-nak jár, de fontos szereplő Svédország és Hollandia is a maga 550, illetve 500 órájával. Magyarországnak mintegy 50 óra jut, ezzel abban a kategóriában van az ország, mint Szlovénia, illetve a résztvevő balti államok.
A magyar felségjellel repülő, de a Magyar Honvédség kötelékébe nem tartozó C-17-eseket eleinte a McDonnell-Douglas, majd a Boeing gyártotta, az első repülését 1991-ben végrehajtó típus 77 tonna terhet képes szállítani, s teljes terheléssel 4500 kilométert képes megtenni egy feltöltéssel. A repülőgép ugyanakkor a levegőben is tölthető, így jóval hosszabb utak megtételére is alkalmas.
A pápai légitámaszpontot és az ott szolgáló amerikai katonákat a napokban meglátogatta David Pressman az USA magyarországi nagykövete is, aki nagyon fontosnak nevezte, hogy a projektben részt vevő 12 ország megosztja egymással a forrásokat és a tapasztalatokat, s így életfontosságú szállítmányokat juttatnak el a világ számos pontjára.
A nagykövet és a nyomásgyakorlás
Bonyolult és egyben kiemelkedően fontos kérdések ezek és nagyon aktív párbeszédet folytatunk magyar szövetségeseinkkel és barátainkkal annak érdekében, hogy az EU és a nyugati szövetségesek álláspontja a lehető leghatározottabb legyen – válaszolta David Pressman budapesti amerikai nagykövet Pápán a HVG azon kérdésre, mennyire látja veszélyben a nyugati államok és azon belül az EU-tagországok egységét amiatt, hogy Magyarország sok tekintetben szövetségeseivel ellentétes álláspontot foglal el. Azt is hangsúlyozta, hogy az USA változatlanul teljes mértékben támogatja Ukrajnát abban, hogy megvédhesse függetlenségét és területi egységét a Vlagyimir Putyin által indított brutális és kiprovokálatlan háborúban. „Az USA kitart Ukrajna mellett és ebben egyetértés van a nyugati szövetségesek és az USA között – hangsúlyozta, hozzátéve:
bár akadnak, akik azt mondják, hogy ez a nagyhatalmak közötti összecsapás a valóság az, hogy ezt az a háborút egy ember kezdte, egy ember folytatja, és egy ember, Vlagyimir Putyin tudja befejezni.
Szóba került az is, hogy az USA miképpen reagál arra, hogy Magyarország még nem ratifikálta a Finnország és Svédország NATO-tagságáról szóló szerződést. „Remélem nem lesz szükség nyomásgyakorlásra, a NATO bővítés véleményem szerint prioritás valamennyi tagállam számára. Kapcsolatban állok a magyar kormánnyal, a magyar politikusok biztosítottak arról, hogy a ratifikáció folyamatban van és a parlament gyorsan lépni fog. Várjuk, hogy ez megtörténjen” – mondta. A magyar kormány már július közepén benyújtotta az Országgyűléshez a ratifikációról szóló törvénytervezetet, ám azt a parlament még mindig nem tűzte napirendjére.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
