Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A mesterséges intelligencia okosodását jelzi, hogy a kompozícióiból egy szakértői csoport előadható és hallgatható szimfóniarészleteket tudott összeállítani.
„Úgy hangzik, mintha Beethoven lenne“ – mondta a Beethoven-ősbemutató karmestere, Dirk Kaftan a múlt hét végén, és ez tárgyszerű méltatásnak mondható.
Beethoven-ősbemutató 2021-ben? Igen. Sőt, a Befejezetlen befejezése. Szinte lehetetlenre vállalkoztak a mesterséges intelligencia (MI) szakemberei, és nem is teljesen sikertelenül. A 10. szimfóniát, amelyet halála miatt a komponista nem tudott befejezni (igazából el sem kezdte), részben gépi úton próbálták megalkotni.
Zeneileg ez vitatható, és vitatják is. Maga a karmester úgy folytatta nyilatkozatát: „Vannak pillanatok, amikor felsejlik a szelleme, de ha azt kérdezik, Beethoven-e ez, akkor a válaszom: nem“.
Technikailag azonban komoly áttörés, hogy a zeneszerző számos vázlata – és sok más forrás – alapján az MI ilyen hosszú zeneművet gyártott, ráadásul olyat, amellyel színpadra lehetett állni szombaton Bonnban, Beethoven szülővárosában és a szponzor, a Deutsche Telekom székhelyén.
A bonni koncert megtekinthető itt:
Beethoven X - The AI Project | MagentaMusik 360
Es ist vollbracht: Kurz vor seinem Tod begann Ludwig van Beethoven seine 10. Sinfonie zu komponieren, doch sie blieb unvollendet. Zum 250. Geburtstag des Genies hat die Telekom mit einem internationalen Team aus Musikexperten und Experten für künstliche Intelligenz den Versuch gewagt, Beethovens 10. Sinfonie mit Hilfe von künstlicher Intelligenz zu vollenden.
Amikor Ahmed Elgammal, az amerikai Rutgers egyetem professzora, az ottani MI-laboratórium igazgatója két évvel ezelőtt megkapta ezt a megbízását, alig akadt olyan MI, amely pár másodpercnél hosszabb folytatást tudott készíteni egy dallamhoz. Ehhez képest a Beethoven-projekt, a harmadik és a negyedik tétel megalkotása szinte a semmiből több mint húszperces, hallgatható, a saját lábán megálló zenemű lett, még ha a szakértők egy része fanyalog is: laposnak, közhelyesnek találják.
Megengedőbben nyilatkozott Bősze Ádám zenetörténész, a kísérő beszélgetés egyik résztvevője a szerdai budapesti bemutatón (ahol felvételről játszották le a bonni koncertet). Ő még annak a gyanújának is hangot adott, hogy a sznobok csodálatosnak tartanák a művet, ha azt hallották volna, hogy most került elő az ismeretlen Beethoven-kézirat.
Már az is feladat volt, hogy a zeneszerző jegyzeteit a gép által emészthető formába alakítsák. Beethoven – mint más munkáinál is – rengeteg skiccet készített, részben kotta, részben szöveg formájában. Ezek alapján a 10. szimfónia egy lehetséges változatának előállítása nagyjából két évig tartott.
A gépbe természetesen betáplálták az előző kilenc szimfóniát, sok más Beethoven-művet, sőt a komponista által figyelemmel kísért pályatársak, Bach, Mozart és Haydn darabjait is. A gépi tanulás fontos leckéje volt az is, hogyan bontotta ki Beethoven az 5. szimfóniát négy hangból, a híres bevezető ta-ta-ta-tamból.
A kompozíció nem teljesen a gép munkája. Az MI minden részletre a lehetséges megoldások tucatjait adta ki, és ezekből a csapat zeneértői – köztük Walter Werzowa osztrák komponista és Mark Gotham amerikai számítógépes zenei specialista –, választották ki a legalkalmasabbakat. A csapat tagja volt Robert Levin amerikai zongorista és zeneszerző is, aki korábban befejezte Mozart és Bach néhány félbemaradt művét. Komponistaként a partitúrán Werzowa mellett Beethoven van feltüntetve – de nem Ludwig, hanem, talán szerzői jogi okokból is, Beethoven AI (utóbbi az MI angol rövidítése).
A résztvevő zenészek arra hivatkoznak, hogy nyilván Beethoven is több változatból választotta volna ki, amit végül papírra vetett volna. A kétségkívül szubjektív (nem gépi, hanem emberi) döntések közé tartozik, hogy azt tették, ami a zeneszerző műveiben egyébként alig fordul elő: orgonát is megszólaltatnak. Ennek indokoltsága nyilván szakértői viták tárgya lehet. A restaurátorok arra hivatkoznak, hogy Beethoven hasonlót újított a Kilencedikben, ahol kórust szerepeltetett, ennek akár logikus folytatása lehet a további formabontás az orgonával.
Amikor munka közben, 2019 novemberében próbát tettek – emlékszik vissza Elgammal –, csak Beethoven legjobb ismerői tudták megmondani, hogy néhány rövid futamból mennyi az eredeti Beethoven-vázlat, és hol kezdődik az MI által hozzákomponált rész. Az akkori, néhány perces daraboktól még hosszú út vezetett a teljes tételekig.
Elgammal hangsúlyozza, hogy szerinte az MI nem pótolja, hanem kiegészíti az emberi alkotómunkát. A projekt vezetője, Matthias Röder, a salzburgi Karajan Intézet igazgatója ezt azzal toldja meg, hogy ha Beethoven ma élne, akkor technikai csapat működne körülötte, és ő kihasználná a technológiát az alkotáshoz. Erre utalt Bősze Ádám is, felidézve, hogy Beethoven minduntalan a legújabb zongorákat kérte, és elsők között használta az akkoriban újnak számító metronómot.
Érdekes, hogy Elgammal és kollégái egyebek mellett arra is alapoztak, amit a szakma a beszéd gépi feldolgozásában már elért. Találtak is hasonlóságokat abban, ahogyan a beszéd és a zene összeáll a hangokból.
A történethez tartozik, hogy a Befejezetlent puszta emberi erővel is megpróbálták befejezni. Barry Cooper angol zeneszerző és Beethoven-szakértő 1988-ban az első két tétel utángyártására vállalkozott, de csak az elsővel boldogult, mert nem talált elég támpontot Beethoven jegyzeteiben.
Sok példa van már arra, hogy az MI művészkedik. Gyártott már gép Bach-korálokat, ír népzenét is. Létezik olyan app, a Flow Machines, amellyel bárki írathat magának zenét.
A párizsi Obvious alkotócsoport a gépi tanulás egy hatékony módjára, a mesterséges neurális hálózatokra alapozva csiholta ki a számítógépből az Edmond de Belamy képmása című tintarajzot, amelyet New Yorkban, a Christie’snél 2018-ban jóval a becsérték fölött, 432 500 dollárért, azaz 134 millió forintnyi összegért árvereztek el – még ha ez nem sokat mond is az alkotás művészi kvalitásáról.
Nyitóképünk forrása: YouTube / Modern Recordings
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
