Egyelőre nem lát semmiféle kiemelkedő feszültséget a kiszervezett akadémiai kutatóhálózatban, nem hallott arról, hogy bárkinek megmondták volna, mit kutasson – mondta a Népszavának adott interjúban Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke.

A budapesti Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Abel-díjas professzora azt is elmondta, hogy ritkán beszél utódjával, Freund Tamással, ezzel együtt jelenleg nem észlel gyökeres fordulatot abban, ahogyan az Akadémia működik.

A kínai Fudan Egyetem tervezett budapesti campusával kapcsolatban viszont már fogalmazott meg kritikákat. Bár szavai szerint Kína hatalmas lépéseket tett előre a tudomány területén, egyetemeik pedig több nemzetközi rangsorban is előkelő helyen szerepelnek, Lovász összességében úgy gondolja, jobb lett volna, ha a már meglévő magyar egyetemek fejlesztésére fordítják a Fudanra szánt pénzt és energiát.

„Nagyon aggaszt, hogy Magyarországról már az érettségi után egyre több fiatal elmegy külföldre továbbtanulni, sokan nem is találkoznak a magyar tudománnyal, a magyar professzorokkal” – tette hozzá.

Lovász azt is elismerte, hogy Magyarországon nagy a centralizálási igény a tudomány területén. Ezt véleménye szerint akár tudományellenességként is lehet értelmezni, mert „a tudomány egyik fő ismérve, hogy irányítási szempontból nem tervezhető”.

„Kevéssé hiszek az esetleges felülről jött kutatási megrendelésekben. Egy autógyárban nyilván nem lehet másképp. De a tudományos alapkutatásban nem lehet semmit előre megrendelni, ez nem így működik” – tette hozzá.