Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az űrkutatási hivatal minden eddiginél fejlettebb marsjárója elérte a vörös bolygót és a várakozásoknak megfelelően rendben le is szállt rá. Kezdődhet az egy évig tartó kutatás: volt-e élet a Marson?
Magyar idő szerint csütörtökön 21 óra 57 perc körül sikeresen landolt a Marson a NASA Perseverance (Kitartás, állhatatosság) nevű eszköze. A minden eddiginél fejlettebb marsjáró nem sokkal később meg is küldte első – még fekete-fehér – felvételét a vörös bolygó felszínéről:
A Perseverance landolási folyamatának végén visszaküldött jelzést, amelyből biztossá vált, hogy az űreszköz rendben leszállt a bolygón, az űrkutatási hivatal szakemberei tapsolva ünnepelték a NASA központjában. A jelek egyébként kimondottan sokan utaznak: valamivel több mint 11 percet kell várni, míg a Marsról a Földre jutnak.
A Perseverance az ötödik amerikai marsjáró; tavaly júliusban, a floridai Cape Canaveralből, egy Atlas-V hordozórakétával indították útjára, vagyis hét hónapnyi utazást követően érkezett meg a vörös bolygóra. Az események csütörtökön váltak izgalmassá, amikor a Perseverance-t szállító "kabin" a bolygó közelébe ért, majd a gondosan eltervezett fázisokat teljesítve belépett az atmoszférába, kinyitotta ernyőjét és leszállt. A valóságban mindez persze nem volt ilyen egyszerű, már csak azért sem, mert a robot mindent magától csinált. Ezeket a pillanatokat hívták a NASA emberei hét perc terrornak.
A Perseverance a Jezero-kráterben landolt, amelyet hosszas mérlegelés után, mintegy 28 lehetséges helyszín közül választottak ki a szakemberek. A területet az eddigi elméletek szerint év milliárdokkal korábban víz boríthatta, így akár a mikrobiális élet is kialakulhatott ott. A Perseverance elsősorban ezt vizsgálja majd az elkövetkező időszakban, és persze mintákat is gyűjt. A küldetése egy marsi év lesz, amely nagyjából 687 földi napnak felel meg.
Az új, terepjáró méretű marsjáró a földi körülmények közt több mint egy tonnát nyom, ám a Marson – a gravitációs különbségek miatt – megváltozik a súlya, könnyebbnek minősül. A Perseverance a NASA eddigi legfejlettebb eszköze, 23(!) kamerával és legalább három tucat mintatárolóval rendelkezik. Az űreszközön mikrofonok, továbbá időjárás-előrejelző egységek is helyet kaptak. Az energiát nem napelemek segítségével, hanem egy radioizotópos termoelektromos generátorból nyeri, amely óvatos becslések szerint akár 14 évig is képes működtetni. A guruló labor 152 méter/órás sebességgel hajtja magát hat, titánküllős kerekével. Fontos még, hogy a Perseverance-n egy kis helikopter is utazik: ez az Ingenuity,
egyben az első eszköz, amelyet ember egy másik bolygón reptetni fog.
A műszerek mérnöki részével kapcsolatban további érdekességeket olvashat interjúnkban, amelyet a landolás kulcsmérnökével, Mohamed Abiddal készítettünk.
A Perseverance építése, kifejlesztése, technológiáinak működtetése több mint 2,4 milliárd dollárjába került a NASA-nak. A misszió első éve pedig nagyjából további 300 millió dollárt emészthet fel. A marsjáró nevét egyébként nem az űrkutatási hivatal találta ki, hanem egy hetedik osztályos fiú, Alexander Mather. A gyermek ötletét 28 ezer másik jelentkező ajánlása közül választották ki.
Érdekesség, hogy a Perseverance-nek saját Twitter-csatornája is van, amelyet az esetleges felfedezések és fotók miatt érdemes is bekövetni. Az egyik sokak által lájkolt posztban arról ír, hogy biztonságban van a Marson, és hogy egy kis kitartás – utalva ezzel a robot nevére – bárhova képes eljuttatni az embert. (A bejegyzéseket persze nem a robot készíti, hanem a NASA alkalmazottai.)
I’m safe on Mars. Perseverance will get you anywhere.
— NASA's Perseverance Mars Rover (@NASAPersevere) February 18, 2021
#CountdownToMars
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
