Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Külső tárhely vásárlása előtt mindig felmerül a kérdés, hogy merevlemezt vagy SSD-t éri-e meg jobban megvenni. Mindkettő mellett szólnak érvek. Mi az Adata két eszközével, az 1 TB-os HD770G-vel és az 512 GB-os SE760-nal próbálunk választ adni a kérdésre.
Számos olyan szempont van, amit érdemes figyelembe vennie annak, aki laptopot szeretne vásárolni: a kijelző mérete, az üzemidő, a processzor, a memória vagy épp a tárhely is befolyásolhatja a végső döntést. Hogy ez utóbbiból mennyi az elegendő, az nagyban függ attól, hogy az illető mire szeretné használni a gépet. Annak aki médiafájlokkal dolgozik, jóval több helyre lesz szüksége, mint annak, aki a családi fotókat és videókat tárolja az eszközén. Egy dolog azonban biztos: mindegy, mekkora a tárhely mérete, előbb-utóbb biztosan be fog telni.
Hogy ez ne jelentsen problémát, alapvetően két megoldás jöhet szóba:
- a felhőbe költözteti a fájlok nagy részét,
- külső adathordozót kell vásárolni.
Előbbi előnye, hogy a fájljaink eléréséhez elég csupán az internetkapcsolat. A hátránya ugyanakkor éppen ez: ha nem tudunk felcsatlakozni a netre, vagy túl kicsi a sávszélesség, szinte lehetetlen hozzáférnünk a felhőben tárolt nagyobb fáljainkhoz. Akinek ez fontos szempont, annak mindenképpen érdemes külő adattárolóban gondolkodnia. Itt azonban egy újabb dolgot kell eldönteni:
merevelemezt (HDD) vagy SSD-t válasszunk?
Hogy a kérdésre választ kapjunk, két eszközt küldtünk harcba egymás ellen: az Adata 1 TB-os külső merevelemezét, a HD770G-t, valamint szintén az Adata 512 GB-os külső SSD-jét, az SE760-at.
Külsőségek
Az SSD és a merevlemez közti legszembetűnőbb különbséget a méret jelenti. Mivel a HDD egy mechanikus szerkezet – az adatokat kettes számrendszerben, forgó lemezeken tárolja –, ezért ez szükségszerűen nagyobb, mint az adatokat a memórialapkán eltároló, kopóalkatrész nélküli SSD.
Nincs ez másként az Adata két eszközével sem. Míg a HD770G 139x98x26 milliméteres, az SE760 ennél jóval kisebb, csupán 122x44x14 milliméteres. Előbbi robosztus megjelenéséhez az is hozzájárul, hogy megfelel a MIL-STD-810G 516.6 katonai szabványnak. Ez azt jelenti, hogy akkor sem esik baja a szerkezetnek, ha valaki 1,2 méter magasról leejti azt. Emellett megkapta az IP68-as minősítést is, vagyis amellett, hogy porálló, még akkor is működőképes marad, ha két órán át 2 méter mélyen van a vízben.
A fentiek alapján valószínűleg nem meglepő, hogy a két készülék között súlyra is van különbség: míg a HDD 270 grammot nyom, addig az SSD csupán 95-öt. Ez elsőre nem tűnik nagy differenciának, ám ha valakinek fontos szempont az, hogy minél kisebb súlyt vigyen magával, akkor a választás egyértelműen az SSD felé billenti a mérleg nyelvét.
Ír, olvas
A külső adathordozók esetében nemcsak az a kérdés, hogy mekkora tárhellyel rendelkeznek, hanem az is, hogy az adatokat milyen gyorsan lehet rájuk felmásoli, illetve milyen gyorsan tudjuk kinyerni onnan őket.
Általánosságban igaz, hogy az SSD-k esetében jóval nagyobb az írási és olvasási sebesség, mint a merevelemezeknél, köszönhetően többek között annak, hogy nem kell fizikai alkatrészeket mozgatni a művelet elvégzéséhez. A különbség az általunk tesztelt két tárhely között is kijött. A HD770G átlagosan 130 MB/s-os olvasási és 120 MB/s-os írási sebességgel dobálta az adatokat egyik helyről a másikra.
Tapasztalatunk szerint a nagyobb fájlokkal viszonylag könnyen elbánt az HDD, ám amikor a kisebbekre került a sor – ebben az esetben néhány megabájtos fotókra –, már jobban érződött a sebesség csökkenése. A katonai kiképzésnek köszönhetően viszont még ezen a feladaton is olyan halkan dolgozott, hogy már-már az volt az érzése az embernek, hogy egy szteroidokon nevelt SSD-t tart a kezében.
A merevlemez után az SSD tesztje jött, és ahogy arra számítani lehetett, jóval nagyobb sebességen dolgozott, mint a merevlemez. Az átlagos olvasási sebessége 870 MB/s körül alakult, míg az adatok írása esetében 770 MB/s-ot sikerült hoznia. Itt a kisebb fájlok másolása volt zökkenőmentes, a nagyobbaknál viszont már lehetett érezni némi erőlködést. Igaz, nem akkorát, ami zavaró lenne, a feladatot a HDD-hez képest így is nagyon gyorsan végezte el az Adata másik eszöze.
Megbízhatóság
A külső adathordozó esetén fontos kérdés a megbízhatóság is. Nem véletlenül, hiszen ezeket gyakran nemcsak az adatok tárolására, hanem például biztonsági másolat készítésére is használják, így igen érzékenyen érintené a felhasználót, ha a kütyün lévő fájlok megsérülnének.
Szerencsére ilyesmit sem az SSD, sem a HDD esetében nem tapasztaltunk a teszt során. Igaz, a megbízhatósági kérdésére valószínűleg csak több évnyi használat után lehetne megfelelő választ adni, rövid távon viszont mindkettő stabilnak bizonyult.
Ettől függetlenül a két adathordozót többféle környezetben is kipróbáltuk: társítottuk
- macOS-t futtató eszközhöz,
- windows-os számítógéphez,
- Androidot futtató okostelevízióhoz, valamint
- Xbox One-hoz is.
A két meghajtó mind a négy esetben jól működött, fennakadást és lassú adatátvitelt egyik esetben sem tapasztaltunk. Néhány dologgal azonban nem árt tisztában lenni a fenti listán szereplő eszközökkel kapcsolatban.
Ha macOS-en szeretnénk használni a meghajtót – vagyis írni szeretnénk rá –, akkor le kell azt formáznunk azt, az NTFS fájlrendszert ugyanis az Apple számítógépei nem tudják kezelni. Ez a helyzet azonban visszafelé is igaz: az ExFat fájlrendszerű külső tárhelyet hiába csatlakoztatjuk a windows-os számítógéphez, Xbox-hoz vagy androidos okostelevízióhoz, egyik sem fog tudni mit kezdeni vele.
Ez különösen akkor bosszantó, amikor tele van adattal az egység, hiszen ekkora a formatálás nem lehet opció. Éppen ezért nem árt átgondolni, mire és ilyen környezetben szerentének majd használni a kütyüt.
Ár, konklúzió
A tapasztaltak alaján az SSD több szempontból is jobb választásnak tűnik a merevlemeznél, ha külső tárhelyről van szó. Egyfelől jóval könnyebb, így kisebb súlyt kell magával cipelnie annak, aki magánál szeretné tudni az adatait, másfelől halkabb is, hiszen nincsenek benne mozgó alkatrészek. A sebesség terén is egyértelműen az Adata SE760 jött ki győztesen, a HD770G jelentősen lemaradt a társához képest. A megbízhatóság terén pedig nyugodt szívvel hirdetünk döntetlent – igaz, itt azért a hosszú távú használat esetén azt sem szabad kifelejteni, hogy a HDD-ben ott vannak a kopó alkatrészek.
Amit szintén érdemes figyelembe venni a vásárlás előtt, az a készülék ára. Az SSD-k hagyományosan drágábbak, mint a merevlemezek, és ez ebben az esetben is igaz volt. A tesztünkben szereplő 512 GB tárhellyel rendelkező SE760-ért 33 ezer forint körüli összeget kell kifizetni, míg a kétszer akkora kapacitással bíró HD770G 23 ezer forint körül vásárolható meg.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
