Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Több tudós is megpróbálta a felvett videók alapján elemezni, mi történhetett az augusztus 4-i bejrúti detonáció során.
Augusztus 4-én délután két óriási robbanás rázta meg Libanon fővárosának, Bejrútnak a kikötőjét. A hétfői adatok szerint már 200 fölé emelkedett a halálos áldozatok száma.
A robbanást számos helyszínről megörökítették, a jól ismert felvételeken pedig olyasmit látni, amit jellemzően katasztrófafilmekben szoktunk. De mi okozhatta a robbanást, és miért volt az ilyen óriási?
Az anyag, ami berobbant, ammónium-nitrát volt, amit a leggyakrabban a műtrágyák előállításához, valamint a bányarobbantásokhoz használnak. Michel Aoun libanoni elnök szerint nagyjából 2750 tonna volt belőle abban a raktárban, ami a levegőbe repült. A robbanás olyan nagy volt, hogy még a 200 kilométerre lévő Cipruson is megérezték.
Ez nagyjából olyan, mintha egy budapesti robbanást Szegeden is észlelnének az emberek.
Bár a robbanás körülményeinek részletei továbbra sem ismertek, a Wired szerint a bajt legjobb eséllyel raktártűz okozhatta. Hiába stabil ugyanis az ammónium-nitrát, 170 Celsius-fok felett folyóssá válik. Amikor ez megtörtént, a kémiai reakciók hatására hatalmas tűzgolyóként robbant fel.
A detonáció egy hirtelen nagy nyomásváltozást eredményezett. Andrea Sella, a University College London vegyésze szerint a nyomás egy szuperszonikus lökéshullámot indított útnak, amely előtt extrém meleg, mögötte hideg volt, ez pedig végül összenyomta a levegőt.
Andy Tyas, a Sheffieldi Egyetem mérnöke szerint a bejrúti robbanás a közelmúlt történelmének legnagyobb nem nukleáris robbanása volt. A szakember a csapatával együtt elemezte a látottakat, és a számításuk szerint 1000-1500 tonna erősségű volt a detonáció. Ez a hirosimai atombomba nagyjából tizede.
A Wired által idézett szakemberek szerint azonban nemcsak a nagy mennyiség váltotta ki a hatalmas robbanást, ehhez kellett az is, hogy hosszú időn keresztül helytelenül tárolják azt. Haroun Mahgerefteh, a University College London vegyészmérnöke egy iparági szabályt említ, amely szerint nem szabad nagy mennyiségű veszélyes anyagot egy helyen tartani, pláne nem lakóövezetben. Ha az ammónium-nitrátot sokáig tárolják, az veszélyessé válik: a nedvesség miatt összetapad, ez pedig fokozza a detonációt. A robbanás lényegében azonnal eltüntette a 2750 tonnányi anyagot.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
