Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A kutatók majdnem egy éven át vizsgálták azokat az adatokat, amelyeket a NASA InSight űrszondája rögzített a Marson. Arról akartak megbizonyosodni, hogy valóban a talajból származó rengést észleltek, nem pedig a marsi szél zavarta meg a műszereket.
Hosszas várakozás után 2019 áprilisában végre felkapták a fejüket a NASA tudósai. Miután 128 marsi napot vártak, gyenge, de világosan észlelhető rengést érzékelt a Marson az Insight amerikai űrszonda francia szeizmométere (SEIS). A műszer április 6-án jelzett be, a tudósok pedig úgy vélték, végre egy Mars-rengéssel van dolguk. A szeizmométer végül több mint 100 eseményt észlelt, amelyek közül 21-ről gondolják, hogy a talajból származó mozgás lehetett.
A tudósok azóta vizsgálják a rögzített adatokat, hogy kiderüljön, tényleg az történt-e, amire gondolnak. A vizsgálati eredményeket most tették közzé a Nature Geoscience and Nature Communications című tudományos szaklapban, és úgy tűnik, valóban szeizmikus aktivitást regisztrált a műszer – számolt be róla a The Verge.
Az adatokat vizsgáló Philippe Lognonné szerint a rögzített események többsége annyira gyenge volt, hogy a Földön észre sem vettük volna, amiből a tudós arra következtet, hogy a Mars-rengés veszélye meglehetősen kicsi. Ez némiképp megnyugtató, ha arra gondolunk, hogy hamarosan emberek élhetnek majd a szomszédos planétán. Elon Musk tervei szerint 2050-re már egymillió.
A regisztrált események közül a 24 legerősebb mozgás a 3-4 magnitúdót érte el. Ezt már a mi bolygónkon is érezni lehetne, komoly károkat azonban egyáltalán nem okozna. A tudósok bíztak benne, hogy egy nagyobbat is sikerül elcsípni, de ez eddig még nem történt meg. A marsi mozgások a felszín alatt 30-50 kilométerre történnek, így a felszínen ezt alig lehet érezni.
Bruce Banerdt, az InSight-program egyik vezető kutatója szerint a szeizmikus aktivitást a bolygó belsejének folyamatos lehűlése okozza. Minél kisebb a hőmérséklete, annál kisebb a térfogata is, ami repedésekhez vezet.
Ez ugyanakkor csupán egy általános megközelítés, vagyis a rengések pontos mechanizmusát egyelőre nem ismerjük. Vizsgálható adat viszont van bőven, ugyanis 2019 októbere óta további 450 eseményt rögzítettek, amelyek túlnyomó többsége a tudósok szerint rengés volt.
Addig is, amíg nem derül fény a részletekre, érdemes meghallgatni, milyen hangja van egy Mars-rengésnek. Ahogy azt is, hogyan fúj a szél a bolygó felszínén.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
