Finoman szólva is ígéretesnek tűnik az a fejlesztés, amellyel a japán tudósok oldanák meg a globális vérhiányt.
Karl Landsteiner az 1900-as évek elején olyan felfedezést tett, ami máig hatással van a világra és az orvostudományra. Ő volt az, aki rájött, hogy egyes embereket miért ment meg a vérátömlesztés, míg mások miért halnak meg tőle. Létrehozta a ma is ismert ABO rendszert, felfedezéséért pedig Nobel-díjat kapott.
Most a japán kutatóknak sikerült olyan eredményt elérniük, amely hasonló áttörést hozhat az orvostudományban.
A Transfusion című tudományos szaklapban megjelent publikációjuk szerint sikerült olyan mesterséges vért létrehozniuk, ami elméletileg alkalmas lehet arra, hogy egy vérátömlesztésnél vércsoporttól függetlenül bárkin képes legyen segíteni – számolt be róla az IFLScience.
Jelenleg ha vért kell adni egy betegnek, azt vagy csak a saját vércsoportjához tartozó donortól, vagy egy 0-s donortól kaphatja meg. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint évete 117,4 milliárd egység vért "adományoznak" a donorok, ám ez még mindig nem elegendő. A japán kutatók találmányával ez a probléma is megoldódhatna: mindenki kaphatná.
![](https://img.hvg.hu/Img/b2dea50fcee14f6eb810034566fbfb2e/a1bc9271-28fe-49cf-8bc2-762c11fc8b15.jpg)
A tudósok olyan mesterséges vért készítettek, amely képes szállítani az oxigént, és jól jöhet, ha valaki – például műtét közben – rengeteg vért veszít. Normál esetben ezt a vörösvértestekben található hemoglobin teszi meg: a segítségével a megfelelő helyre jut el az oxigén, majd "visszafelé" szén-dioxidot szállít a tüdőnek. Ehelyett készítettek most egy alig 250 nanométer átmérőjű anyagot, ami képes az oxigén szállítására. Mindezt plazmával és liposzóma alapú hemosztatikus nanorészecskékkel keverték össze.
![](https://img.hvg.hu/Img/b2dea50fcee14f6eb810034566fbfb2e/035096fe-8c70-497d-aefc-4b4d08adaa09.jpg)
Ezt az elegyet végül 10 olyan nyúlnak adták be, amelyek egy májsérülés miatt elvéreztek volna. A kutatók tapasztalatai szerint a 10 állatból 6 életben maradt, ami ugyanolyan arány, mint a transzfúzió esetében – ráadásul egyik állatnál sem tapasztaltak károsodást.
Azt egyelőre nem tudni, az embereken alkalmazható lehet-e a készítmény, és hosszú távon milyen élettani hatása lehet. Az viszont biztos, hogy a segítsével ismét csak közelebb kerültünk ahhoz, hogy elkészüljön a mesterséges vér. Jelenleg ugyanis komoly fejtörést okoz, hogy egy szegényebb vagy távoli országokba hogyan juttassák el a véregységeket.
Ha érdeklik a fejlemények, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.