Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Képernyő sem kell hozzá, hogy a szemünk előtt megjelenjenek a lefelé haladó kis alakzatok, ha kimondjuk a játék nevét. A világ egyik (ha nem a) legismertebb videojátéka elképesztő ütemben vált egyszerű számítógépes programból kulturális fogalommá – nem kis részben magyaroknak köszönhetően. Ma 35 éves a Tetris – és lehet, hogy a java csak most jön.
Mint mindennek, úgy a Tetris sztorijának is van kezdete, de a mára az egész világot meghódító program története annyira szövevényes, hogy akár többrészes regényben is érdemes volna feldolgozni.
Az első oldal minden bizonnyal Moszkvába kalauzolná az olvasót, a Tetris ugyanis a Szovjet/Orosz Tudományos Akadémiáról indult. Azzal, hogy a mesterségesintelligencia-kutatással foglalkozó, akkor 29 éves Alekszej Leonyidovics Pazsitnov 1984-ben hozzájutott a kor szovjet csúcsmasinájának tekinthető Elektronika 60-hoz, ami nagy segítségére volt a matematikai és geometriai problémák modellezésében.
A szovjetkori akadémia a teszteléshez használt eszközök miatt különleges jogokkal rendelkező intézménynek számított, amelyek lehetővé tették, hogy a szakemberek saját programokat írhassanak kutatásaikhoz. A tudóskollégáival való közös munkát Pazsitnov kirakós játékok iránti rajongása csak előrébb vitte, mígnem 1984 júniusában megszületett a Tetris első verziója.
Pazsitnov a görög tetra kifejezés (jelentése: négy) és a kedvenc sportja, a tenisz angol megfelelőjének összevonását használva nevezte el játékát.
Szövevényes sztori
A Tetris kezdetben egyszerű elemekkel dolgozott, az Elektronika 60 ahhoz ugyanis nem volt elég fejlett, hogy bonyolult ábrákat is megjelenítsen. Színekből sem volt sok (eleinte főleg zöld blokkok voltak láthatók), de a legnagyobb problémát mégsem ez, hanem a hamar betelt képernyő jelentette.
A játék már működött, azonban arra is megoldást kellett találniuk a fiatal programozóknak, hogy az építgetés folyamatos legyen. Pazsitnov ezért úgy döntött: az elkészült sorok tűnjenek el, így nem csak az elemek, az építmény maga is fokozatosan lejjebb csúszhat. Miután a csapat IBM PC-re is elkészítette a programot, az villámgyorsan terjedni kezdett a környék számítógép-őrültjei közt.
A program nemzetközi terjesztésének eleinte azonban gátat vetett a szocialista Szovjetunió “szabálya”, miszerint egyetlen személyhez köthető találmányok nem léteztek, azokat a nép állította elő – így a jogokat sem a kitalálótól, hanem az illetékes minisztériumtól kellett beszerezni. Pazsitnov félt is, hogy a játék kiadása miatt bajba kerülhet, ám az időközben felbukkant kalózverziók okán végül ideje sem volt aggódni.
A játék az Andromeda szoftverház alapítója, az 1956-ban Angliába disszidált Stein Róbert érdeklődését is felkeltette, miután a program egy átírt verziója 1986-ban Budapesten is feltűnt. Stein hatalmas lehetőséget látott a Tetrisben, ezért maga lépett kapcsolatba a játék kitalálójával, Pazsitnovval, hogy megszerezze tőle a jogokat. Még Moszkvába is elment, hogy négyszemközt tárgyaljon az orosz mérnökkel a világszintű elterjesztés ügyében, ám üres kézzel távozott.
Stein azonban nem adta fel, a legenda szerint a feltalálókat megkerülve azt terjesztette, hogy a játék magyaroktól származik. A történetre néhány éve maga az üzletember is reagált, egyértelműen cáfolva a híreszteléseket. Azt írta, maga kereste meg az akadémiát, és ő ajánlotta fel nekik, hogy a terméket az egész világon bevezeti.
"Elküldtem nekik a jutalékokról és egyéb feltételekről szóló ajánlatomat, és végül hosszú várakozás után megkaptam a beleegyezésüket."
Stein szerint néhány hónappal később megkereste őt egy magyar ügynök Budapestről, aki azt állította, hogy a játék magyar találmány, és arról érdeklődött, nem akarja-e megszerezni a globális forgalmazás jogait. “Elmondtam neki, hogy ez nem igaz, mivel jelenleg is a moszkvai akadémia engedélyére várok. Tehát az az állítás, hogy magyar találmányként próbáltam meg forgalmazni a Tetrist, egyszerűen nem igaz.”
Stein szerint az akadémia jóváhagyásának birtokában adta el később a jogokat üzleti partnerének, a brit Mirrorsoft játékkiadónak, amely elővételi joggal rendelkezett. A Tetrisszel azonban egy másik cég, az amerikai Spectrum Holobyte is kereskedett, ők viszont – Stein szerint – tőle függetlenül licencelték a játékot a Mirrorsofttól.
A nagy bumm
A Tetris ezután több oldalról is a piac letámadásába kezdett, az újdonságokra éhes játékosokat pedig kérni sem kellett, hogy ráugorjanak. Az igazi sikert azonban nem a pc-s, hanem a konzolos és kézi konzolos változatok, azon belül is a Nintendo Game Boyra írt kiadás hozta meg. Ez a történet 1988-ra nyúlik vissza, amikor egy Henk Rogers nevű videojáték-fejlesztő csaknem elájult a játék láttán a Las Vegas-i CES szakkiállításon. Rogers azonnali felvásárlásba kezdett, hogy a létező összes verzió licencét ő birtokolja.
A fejlesztő szintén gépre ült, hogy Moszkvában tárgyaljon a Game Boyon való kizárólagos terjesztésről, és egyúttal komoly előnyre tegyen szert a nagy rivális, az akkori játékos életet meghatározó Atarival szemben. A történetet ezután újabb homályos rész követi, ám Rogers végül sikerrel járt, az eredeti orosz kiadó, az Elektronorgtechnica (ELROG) leszerződött vele. A játék a kis konzolon elképesztő ütemben vált a felhasználók kedvencévé, idővel pedig a Game Boy alapjátékává lépett elő. A döntésnek meg is lett az eredménye: a Tetrisből csak ezen a platformon több tízmillió példányt adtak el.
A program az egyik legismertebb videojátékos hírportál, az IGN a “100 legjobb videojáték” című gyűjtésébe is bekerült, a hetedik a listán. A becslések szerint a játékkal még most is több mint száz országban játszanak, a platformok közt pedig a mobilok, táblagépek és az újabb generációs konzolok, a PlayStation 4, valamint az Xbox One is megtalálhatók.
A játék alapelve napjainkra sem változott, a körítés viszont annál inkább: a PS4-re készült Tetris Effect például valóságos látványparádé. Érdekes megfigyelni, hogy a kor előrehaladtával a Tetris igazából semmit nem vesztett fényéből, sőt. A fejlettebb technológia új, modernebb változatok születésére is lehetőséget ad. A már említett Tetris Effect a PlayStationhöz tartozó virtuális valóság-sisakban is játszható, így a felhasználó szó szerint benne lehet az építésben. (És majdnem biztosak lehetünk benne, hogy a jövőben sem maradunk modern kiadások nélkül.)
A Tetrisre tudományos kísérletek is épülnek, miután amerikai kutatók 2009-ben rájöttek, hogy a játéknak komoly hatása van az agyi aktivitásra, mások pedig azt tapasztalták, hogy segített nekik felhagyni a dohányzással. Azért persze rosszabb eredményekre is felfigyeltek a Tetris elterjedésével: egy jelenség, amelyet Tetris-szindrómának neveznek, a sok játék után jelentkezhet az alanyban, aki
a való életben előforduló formákat (például épületeket) kezdi vizsgálni, hogy azok egymásra pakolhatók-e.
Szintén egy kutatás során derült fény arra, hogy a Tetris javíthatja a látást, egy matematikai levezetés pedig azt bizonyította, hogy a játékban csak veszíteni lehet. Ennél őrültebb kísérletek is születtek, egy Joric becenevű programozó elérte, hogy a Tetris miniverzióját futtatni lehessen egy forrasztópákán.
Kulturális hatás
Túlzás nélkül állítható, hogy a tetrisezés kulturális forradalmat vezetett a világban. A játék alapkellékének számító formák rendszerint felbukkannak tetoválásokon vagy magas épületeken. 2016 áprilisában például egy 14 emeletes irodaház ablakain játszottak vele így Németországban, de természetesen nem csak itt próbálkoztak ilyesmivel.
2016-ban már arról érkeztek hírek, hogy komoly büdzsé, mintegy 80 millió dollár felhasználásával filmre viszik a Tetris világát, amelybe az ismert játékmogult, Bruno Wut is bevonták. A Treshold Entertainment gondozásában felmerült projektből eredetileg sci-fi lett volna, de az alkotók azóta egy szót sem szóltak róla, így pedig valószínű, hogy már nem is lesz belőle semmi.
A játékhoz írt zenére szintén felfigyeltek a rajongók, több átdolgozás is készült, alkalmanként pedig egészen szürreális verziók kerültek fel a YouTube-ra. A leghallgatottabbak közé sorolható egyik ilyen melódia dubstep stílusban íródott, csak azt több mint 7,5 millióan kattintották le.
A Tetris a könyves világra is hatással volt, számos olyan kötet jelent meg az évek során, amik a játékban alkalmazható trükkökkel foglalkoznak, vagy a legjobb taktikai lépéseket próbálják átadni az olvasónak. Hogy mennyi van még hátra az őrületből, nehéz megmondani. Az viszont világosan látszik, hogy a Tetris nyugdíjba vonulása nem az elkövetkező években fog megtörténni.
Ha máskor is tudni szeretne a játéktörténet érdekességeiről, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
