Tech MTI 2019. április. 05. 15:03

333 csukabálnát ejtettek a japán vadászhajók, azt mondják, "tudományos célból"

Az idei halászat befejeztével visszatértek a bálnavadász hajók Japánba, a 72 napos bálnavadászaton az öt hajó 333 csukabálnát ejtett el az Antarktisz környéki vizeken "tudományos célból" – közölte a japán halászati hivatal.

A japán kormány a kereskedelmi célú bálnavadászatot 1988-ban hivatalosan leállította az Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) moratóriumával összhangban. Azóta "kutatási célú" bálnavadászatot folytatnak, ezt ugyanis lehetővé teszi az egyezmény. Múlt héten például újabb bálnavadász flotta indult útnak, hogy a Japán vizeken 127 csukabálnát ejtsen el. A kormány szerint ez lesz az utolsó "tudományos célú bálnavadász misszió", mielőtt kivonulna az IWC-ből, és júliusban, 31 év után először újra elindítaná a kereskedelmi célú bálnavadászatot.

A japán bálnavadászok egyesülete januárban be is jelentette, hogy hajóik egy csoportja július 1-jén fut ki a tengerre, egy nappal azután, hogy a szigetország hivatalosan is kiválik a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból (IWC).

1986 óta Japán 8201 csukabálnát ejtett el az antarktiszi vizeken, de az utóbbi években visszafogta magát az egyre hangosabb nemzetközi tiltakozások hatására és azért, mert csökkent Japánban a bálnahús iránti kereslet.

Manapság a bálnahúst főleg az idősebb japánok fogyasztják nosztalgiából. Bálnavédők szerint lehetséges, hogy a bálnavadászat hosszabb távon nem bizonyul jó üzletnek, mert a fiatal japánok már nem igazán tekintenek élelemként a bálnára.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.

Hirdetés
hvg360 Dobszay János 2025. február. 28. 06:30

A falu adja a másikat – Orbán lohol a vidéki szavazói után

Egész pályás védekezésbe szorul a Fidesz, aminek leglátványosabb bizonyítéka, hogy a falvak lakóit is célba vette Orbán Viktor a 2026-os kampányt felvezető kommunikációjában. Pénzt adnak a kocsmáknak, az idős falusiaknak, de a Fidesz évtizedes vidékpolitikájának haszonélvezői korántsem a falvak, hanem azok a földbirtokosok, akiket az „állami földrablás” során helyzetbe hoztak a helyi gazdálkodókkal szemben.