A gyémánt alapú félvezetők kifejlesztése komoly áttörést hozhat az informatikai szektorban (is). Ellentétben a jelenleg használatos szilíciumalapú félvezetőkkel, azoknak jóval nagyobb a "teherbírásuk". Míg utóbbiak 150 Celsius-fokos hőmérsékleten már működésképtelenné válnak, előbbiek akár az 1000 Celsius-fokot is képesek kibírni, ráadásul minden korábbinál nagyobb sebességre lehetnek képesek. A kifejlesztésük viszont költséges és sok időt vesz igénybe, egy nemzetközi kutatócsapat viszont új módszerrel közelíti meg a problémát.

A Massachusettsi Műszaki Egyetem tudósai szingapúri és orosz kutatókkal közösen olyan gépi tanulási eljárást dolgoztak ki, amely segíthet megalkotni a gyémánt félvezetőből felépülő processzorokat is. A megoldás abban rejlik, hogy miként tudják megváltoztatni a kristályos anyag szerkezetét.

Arra már régen rájöttek a kutatók, hogy a kristályos anyag fizikai nyújtásával/összenyomásával megváltoztatható az anyag tulajdonsága. Ugyanakkor a megfelelő változtatást megtalálni igen komoly kihívás, hiszen a lehetőségek száma rendkívül nagy. Itt jöhet a képbe a mesterséges intelligencia, amely segítségével megtalálhatják a nyújtás/összenyomás megfelelő irányát és szögét.

Ahelyett, hogy a kutatók egyesével próbálnák végig a lehetőségeket, az általuk fejlesztett algoritmus megpróbálja megjósolni, hogy egy bizonyos változtatás miként hathat az anyag tulajdonságaira. Ha sikerülne megtalálni, mekkora legyen az ideális változtatás mértéke, az komoly fejlődést hozhat a processzorok terén. A gyémánt félvezetővel ellátott CPU-k ugyanis a becslések szerint 100 000x gyorsabbak lehetnek, mint a jelenlegi változatok. De ezzel a megoldással a szilíciumot tartalmazó napelemek hatékonyságát is növelni lehetne.

A kutatók szerint az általuk kifejlesztett algoritmus nemcsak az anyag vezetési, de az optikai és termikus tulajdonságok javítására is használható. Arra még valószínűleg jó ideig várnunk kell, hogy gyémántalapú processzorok kerüljenek a mobilokba, de az irány mindenesetre egészen jó.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.